A Szív, 1967 (53. évfolyam, 1-12. szám)
1967-12-01 / 12. szám
P. Orbán Miklós S.J., Róma 41 A II. VATIKÁN ZSII1AT Zsinati nyilatkozat az egyháznak a nem-keresztény vallásokhoz való viszonyáról. A második vatikáni zsinat egyik legjobban vitatott javaslatát, a nem-keresztény vallásokról szóló nyilatkozatot 1965. október 28-án, a negyedik ülésszak második nyilvános ülésén hagyták jóvá a püspökök. A 422. szavazásban a "placet" szavazatok száma 2221 volt, míg a nyilatkozat szövegét mindenestül 88 zsinati atya utasította vissza. XXIII. János pápa kívánsága volt, hogy a zsinat számolja föl azt a minden kor minden zsidóüldözői által érvként hangoztatott vádat, hogy Jézus Krisztus kereszthaláláért a zsidóság történelmi egésze felelős és ez a nép minden gyermekében, mivel a Megváltót elutasította, az Isten átkát viseli. Már a javaslat első tárgyalás a alkalmával jelentős ellenzékbe tömörültek a közel-keleti egyházak püspökei, ugyanis attól féltek, hogy az arab államok a zsinat nyilatkozatá- nakpolitikai értelmezést adnak és a katolikusokon megtorolják vélt sérelmeiket. Bea bíboros, ismételten hangoztatta, hogy a javaslatnak semmiféle politikai értelmezést adni nem lehet, mert szigorúan a vallás terén marad. A javaslat első olvasása után bővített bizottság elé került, eb- benmára teológiai bizottság kiküldöttei is dolgoztak. A bevezető vita folyamán elhangzott észrevételeknek megfelelően kezdték a szöve- getnemcsak átdolgozni, hanem bővíteni is. Második olvasásában már mint a nem-keresztény vallásokról szóló nyilatkozat került a zsinat asztalára. Ez már nagy vonásaiban elnyerte a püspökök tetszését, jóllehetközel-keletfőpásztoraimégmost is azt kívánták, hogy a zsidókérdést a zsinat vegye le a napirendről. Ez a javaslat különben azoknak a szkémáknak is egyike volt, amelyek a legjobban megmozdították a világsajtót. Az olvasótáborukat szenzációkkal tápláló lapok össze is hordtak hetet-havat evvel a témával kapcsolatban és, hogy a sajtó-zsargont használjuk, nem egyszer túl dramatizálták a kérdést. Kifogásolták, hogy a javaslatot a sok "csiszolással annyira elszíntelenítették, hogy rá sem lehet ismerni és közel sem fejezi ki XXIII.
