A Szív, 1967 (53. évfolyam, 1-12. szám)
1967-08-01 / 8. szám
42 Prohászka és a fejlődéselmélet. Prohászka első könyvalakban megjelent műve (1891-ből); Isten és a világ. A könyv célja; megvédeni a tudomány nevében agitáló vallásellenes támadásokkal szemben a keresztény világnézetet. Ez a könyv még a hagyományos hitvédelem keretei között mozog; itt még sokkal inkább érződik az iskolás módszer, mint a későbbi Föld és ég-ben. De már itt is egészen világos Prohászka magatartása az akkor oly divatos fejlődéselmélettel szemben; "Mi nem vagyunk elvi ellenei a leszármazás gondolatának; a belső kifejlődési törvény megvalósulása által életbelépő leszármazás nem ellenkezik a kinyilatkoztatással. De azért a leszármazást el nem fogadjuk, mert nincs bebizonyítva... " Prohászka részletesen elemzi Darwin könyvét, a Fajok eredetét. Szembeállítja a darwini tételeket a paleontológia, a szisztematika, a morfológia és az embriológia akkori tanításával. A legjobb szakmunkákra hivatkozik: Linné, Decandolle, Agassitz, Jussieu, Cuvier nevét emlegeti, akik Darwinnal szemben megvédik a faj (species) hagyományos meghatározását. -Prohászka a darwinizmust elvetve olyan leszármazási elméletek felé hajlik, amelyeknem külső tényezőkkel (létért való küzdelemmel, alkalmazkodással), hanem belső hatóerőkkel, csíraszerű, (képességben kezdettől fogva meglévő) plasztikus erőkkel magyarázzák a fejlődést és megtartják a faj hagyományos fogalmát, vagyis egy bizonyos állandóságot tulajdonítanak az élőlények egyes csoportjainak. Ha van átfejlődés egyik fajból a másikba, ez nem lassú átmenet, hanem belső törvények, ugrásszerű változás következménye. (Ma gének mutációjáról beszélünk.) A fejlődéselmélet bölcseleti és teológiai vonatkozásait sokkal alaposabban tárgyalja Prohászka a Fö 1 d és ég c. kötetben, amely a Magyar Sión 1900. és 1901-es évfolyamaiban megjelent cikkek gyűjteménye. Itt már sokkal kevésbé tartózkodó Prohászka a fejlődéselmélettel szemben. Meglepően időszerűnek tűnnek a könyv megállapításai a természettudományok és a hit viszonyával kapcsolatban. Prohászka így teszi fel a kérdést a bevezetőben (gondoljunk itt Teilhard kérdésfeltevésére az Isteni Miliő elején!); -"Sugyan mi lesz e tágult, e nagy, szinte nem emberi, hanem igazán isteni világban a mi teológiánkkal? Mi lesz a fejlődő világok egymásutánjában, a fejlődés és leszármazás kápráztató teóriáiban, a keresztény világnézettel? - Mi legyen vele? furcsa kérdés; hiszen az isteni világban van otthon az igazi teológia s nem a képzelt, valótlan világban! Ha az elfogultság s a tévely vasrácsai szétesnek s az isteninek