A Szív, 1967 (53. évfolyam, 1-12. szám)
1967-01-01 / 1. szám
38 méteresek; a pápai oltár fölött emelkedő barokk bronz baldachin 28 m magas, - csak állunk, állunk és amikor végleg elfáradtunk, önkéntelenül is kérdezzük: Miért kellett ekkora templomot építeni? A bazilika jelenleg 14 és fél ezer négyzetméternyi területet foglal el. Bramante eredeti terve szerint 24 ezer négyzetméterre kellett volna épülnie. Miért? A választ Itália építészeti hagyományaiban kell keresnünk. A reneszánsz építőművészei nem Akadémián tanultak, hanem az antik világ romjain. Mérőszalaggal tanulmányozták Rómában is a császárkorabeli fürdőket, a Colosseumot, a vízvezetékeket, a pogány templomokat, köztük a Panteont, stb. Amikor aztán valami templomnak vagy palotának a terve merült föl, minden valamire való művésznek az első gondolata ez volt: - most olyat építek, amivel az antik példákat is fölül múlom. A Panteon kupoláját az építészet egyik csodájának tartották már a 16. században is. így, amikor Gyula pápa magához hívta kora legnagyobb építészét, a lombard Bramantét és közölte vele, hogy a roskadozóKonstantinbazilika helyén új templomot akar építeni az apostol fejedelem Szent Péter itt levő sírja fölé, Bramante első gondolata ez volt: - akkora templomot építek, hogy kupolaként rátehessem az egész Panteont. A Nagy Konstantin császár által a 4. század elején emeltetett bazilika a karbantartás hiánya következtében annyira megrongál ódott, hogy egyenesen összeomlással fenyegetett. II. Gyula pápa idejében ennek az ősi épületnek a déli fala felső peremén közel két méterrel kifelé dőlt, a főhajó falai is egyméteres dűlést mutattak, a freskókat ennek következtében annyira belepte a por, hogy rajzukból és színeikből már semmit sem lehetett kivenni. V. Miklós pápa is látta, hogy Nagy Konstantin temploma menthetetlen. El is határozta, hogy lebontatja és helyére új bazilikát építtet. A munkát egy új grandiózus szentély emelésével kezdték meg, de amikor a pápa meghalt, az új falak csak 2 m magasak voltak. II. Gyula nemcsak Bramantéval tárgyalt, hanem a firenzei Giuliano da Sangalloval is. Részletes terveket kért, költségvetést és a határidő kitűzését. A firenzei Uffizi képtárban ma is láthatók jó 900 nagy íven Bramante és tanítványainak a rajzai. Az új templomnak, amint II. Gyula pápa 1513. febr. 19-én kiadott bullájában is elrendelte, minden más templomot felül kellett múlnia. Tervekben és álmokban nem volt hiány. A művész ráduplázott a megrendelőre. Róma utcáin pedig a kis rongyos monellok gúnyverseket szavaltak a halaskofák, péksegédek és posztókereskedők tapsa között. De II. Gyula pápát semmi sem tudta eltéríteni tervétől. Annak igazolására, hogy esze ágában sincs
