A Szív, 1967 (53. évfolyam, 1-12. szám)

1967-08-01 / 8. szám

18 hogy minden püspök a rábízott egyházmegyét saját rendes és közvet­len joghatósága erejében kormányozza. Fó'pásztori küldetése kíván­ja, hogy joghatósága ilyen legyen. A pápának viszont hasonlóképpen hivatala erejében joga van ahhoz, hogy magának vagy más hatóságok­nak bizonyos ügyek intézését fenntartsa. Minden püspöknek joga van ahhoz, hogy egyes esetekben az egyház mindenkire érvényes törvé­nyei alól fölmentést adjon, kivéve természetesen azokat az eseteket, amelyeket a Szent Szék tart fenn magának, vagy az általa létesített más legfőbb hatóságnak. Itt tesz említést a zsinat az egyház közpon­ti hivatalairól, a római kúriát alkotó egyházi minisztériumokról-Kéri, hogy ezeket a hivatalokat szervezzék újjá, a kor szükségletnek meg­felelően számukat, elnevezésüket, illetékességüket és tevékenysé­güket módosítsák. Kéri továbbá a zsinat, hogy a püspökök főpásztori hivatalát szemmel tartva, világosabban határozzák meg a pápai kö­vetek hivatalát. Amennyire csak lehetséges, a római kúria hivatal­nokait különböző nemzetek köréből válasszák, legyenek köztük olyan megyéspüspökök is, akik az egész egyház gondolatait, kívánságait és szükségleteit tudják a pápa előtt megszólaltatni. A római kúria hivatalaiban többször kérjék ki világi szakemberek tanácsait. II. A püspökök és a helyi ♦ egyházak vagyis az egy ­házmegyék. „ . , ... , . . , Ennekamasodik fejezetnek három része van. Az első a megyéspüspökökről, a második az egy­házmegyék határairól, - a harmadik a püspöknek, mint főpásztomak a munkatársairól szól. Az első részt az egyházmegye meghatározása nyitja meg, Megállapítja, hogy minden püspöknek a joghatósága a saját egyházá­ra vagyis egyházmegyéjére terjed ki. Az ezen a területen élő híveket apüspöknekkell tanítania, megszentelnie és kormányoznia. A zsinat itt felsorolja az apostolkodás különböző formáit, arra buzdítja egy­ben a püspököket, hogy különös gondjuk legyen a bevándoroltakra, a menekültekre, az utazókra,és más hasonló kategóriákra. Főpásztori hivataluk gyakorlásában minden püspöknek az államhatalommal szem­ben teljes és tökéletes szabadságnak és függetlenségnek kell örvende­nie. A jövőben az egyház a világi hatalomnak nem fogja megengedni, hogy püspököt válasszon, kinevezzen, előterjesszen, vagy jelöljön. Itta zsinat nagy nyomatékkai felhívja a korukvagy betegségük követ­keztében már nem alkalmas püspököket, hogy önként vagy az illeté­kes hatóság kérésére hivatalukról mondjanak le. A lemondásukat ké-

Next

/
Thumbnails
Contents