A Szív, 1967 (53. évfolyam, 1-12. szám)
1967-06-01 / 6. szám
6 udvar és az állam hivatalos vallása lett. AKr.u. 11. -13. századig élte az ország függetlenségének az aranykorát. így érthető, hogy a történelmi múlté fényes korszakának a világító napja, a buddhizmus sok kiváltságot élvezett és a köztudatban mint államvallás szerepelt. A 15. században azonban a buddhizmus a konfucianizmusban vetélytárs- ra talált. Kizárólagosságát elvesztette, az uralkodótól függött, hogy melyik került az első helyre. A másik rivális, a katolikus vallás, csak a 17. században jelent meg és a buddhista szerzetesek meg is tettek mindent, hogy az államhatalmat az új vallás kiirtására rávegyék. Amint említettük, a nagy üldözésnek csak a múlt században szakadt vége. A kereszténység a francia gyarmati hatóságok védelme alatt felvirágzott, ez viszont a buddhizmus hanyatlásával járt együtt. A 20. század elején a buddhista pagodák és kolostorok a sorvasztó betegség jeleit mutatták. A szerzetesek műveletlenek voltak, befolyásukat a népre elvesztették. Ki kell emelnünk: a két vallás fejlődésének és hanyatlásának a folyamata szorosan összefüggött, ahogyan emelkedett az egyik, úgy hanyatlott a másik. A politikai hatalom is annak a kezében volt, amelyik éppen a fejlődés és virágzás idejét élte. Érthető tehát, hogy a buddhizmus azonnal eget követelt magának, amikor a gyarmati hatalom megszűnt. Nemcsak Vietnámban, hanem más ázsiai országban is mint pl. Ceylonban a gyarmati uralom megszűnte a buddhizmus megújhodását eredményezte. A második világháborút követő években annyira megerősödött, hogy az ötvenes évektől kezdve a buddhizmus már világ- viszonylatban is vallási nagyhatalomnak számít. 1950-ben rendezték meg Ceylonban az első buddhista világkonferenciát. A Japánban 1952- ben lefolyt 2. ilyenkonferencián megalakították a buddhista világszövetséget. E szövetség befelé e vallás követőinek az egységét, kifelé pedig terjeszkedési igényét hangsúlyozza. 1954-benünnepelte mega buddhista világ 2500. évfordulóját annak, hogy Buddha a nirvánába ment. Rangunban tartották meg a 6. buddhista zsinatot 2500 buddhista zsinati atya részvételével. Ez a vallási találkozó két éven át tanulmányozta a buddhizmus reneszánszának a célkitűzéseit és eredményeit. Ugyancsak 1954-ben tartották meg a 3. buddhista világkonferenciát. A vietnámi buddhizmus is képviseltette magát mindezeken a konferenciákon és zsinatokon. A buddhizmus nemzetközi újjáéledése éppen akkor vette a legnagyobb lendületet, amikor Dél-Vietnám elnöki székében a katolikus Diem ült. Ez a körülmény is megmagyarázza,
