A Szív, 1967 (53. évfolyam, 1-12. szám)

1967-06-01 / 6. szám

7

hogy miért akarta és tudta a buddhizmus Diem és vele együtt a katolikusok uralmát megdönteni. Annak idején a sajtó sokat írt arról, hogy Diem bukásának az oka a buddhisták üldözése volt. Úgy tűntették fel a dolgot, mintha az egyik vallás követői a másik követőinek a megsemmisítésére törtek volna. Ennyire nem lehet leegyszerűsíteni a problémát. Még az sem felel meg teljesen a valóságnak, ha Diemet vádoljuk a buddhisták üldözésével. Tagadhatatlan, hogy Diem nem sokra becsülte a buddhizmust. Ellenszenvének a gyökerei éppúgy katolikus hitének a talajába nyúltak le, mint családjának konfuciánus hagyományaiba. Nem is igyekezett a buddhizmus közjogi helyzetén javítani. Munkatársakat könnyen talált az észak-vietnámi katolikus menekültek között. Viszont azt sem lehet tagadni, hogy elnöksége idején2500 buddhista pagodát és kolostort renováltak nagyrészt állami költségen. Különben is a buddhista reneszánsz éppen a nevelés és a művelődés ill. társadalmi kapcsolatok terén Diem éveiben bontakozott ki. Kormányában és tábornokai között a buddhisták voltak a többségben. A buddhisták ellen foganatosított rendelkezései mögött politikai meggondolások álltak. Diem minden ellenállásban kommunistabeszivárgást látott, ezért igyekezett minden ellenállást azonnal megsemmisíteni. Éppen ez a félelem volt Diem gyenge oldala, tragédiájának az oka. Uralma ellen egyre jobban szervezkedett a buddhizmus, a szervezkedést Diem egyre durvábban igyekezett megakadályozni. Diem politikából fordult a buddhisták ellen, éppen ezért bukását is politikájának köszönhette.

Diem bukását a buddhisták kitörő örömmel fogadták. Egyszerre tudatára ébredtek hatalmuknak és befolyásuknak. 1964. januárjában megszervezték az egyesült buddhista egyházat, mint az országban elterjedt 11 buddhista felekezet tömörülését. Saigon-ban hitterjesztési intézetet létesítettek, Hűé lett a buddhista ifjúsági mozgalom központja. A fokozott ütemű szervezkedéssel párhuzamosan egyre jobban arra hangolták a közvéleményt, hogy a buddhizmust államvallásnak nyilvánítsa. Egyik kormányt a másik után buktatták meg, mert a buddhista egyház követeléseinek nem akart eleget tenni. A katolikusokkal is le akartak véglegesen számolni, egyik provokációs per a másikat érte. A katolikus falvakat felgyújtották, a népet zaklatták vagy legyilkolták. Különösen radikális volta buddhista ifjúsági és főiskolás szervezetek tevékenysége.

1963-ban a buddhizmus Diem rendszerével csapott össze, rövidesen azonban vallási háborút hirdetett a katolikusok kiirtására. Az északról menekült 650 ezer katolikusnak már elég tapasztalata volt ahhoz, hogy üldözés idején mit kell csinálni. El is kezdték szer-