A Szív, 1967 (53. évfolyam, 1-12. szám)
1967-04-01 / 4. szám
41 a szertartást, de mi mindebből semmit sem értettünk. A kereszt- ség szentsége mégis ránknyomta eltörölhetetlenül jelét és Isten gyermekei lettünk. Első eszmélődésünk idején, a családban valami elemi fogalmat nyertünk Istenről és teremtett világáról. Elemista korunkban tanultuk a katekizmust és kisgyerek életünk mértéke szerint gyakoroltuk is hitünket. Akkor már nemcsak a család szűk köre, az iskola kis világa is körülvett bennünket. Mire középiskolába kerültél, hogy megnőtt körülötted ez a világ! Hogy kiszélesedtek falai! Most, hogymár- már felnőtt korba érsz, már az egész világ ott fénylik, sötétlik, kavarog előtted. Ha csak mozi lenne, melyet passzívan nézhetsz! Része vagy; izgat, lesújt, megzavar, küzdelemre szólít. Te mondtad, hogy szörnyű annyi rablást, gyilkosságot, gonoszságot olvasni nap nap után az újságban. Te mondtad, hogy a nemzetek közötti dulakodás olyan, mint a könyöklő emberek között; az ügyesebb kijátssza az ügyetlenebbet, a gazdagabb kihasználja a szegényebbet, a hatalmasabb legázolja a gyengébbet. Betegség, nyomor, halál az élet mindennapos ritmusa körülötted. Es döbbenve veszed észre, rémülten látod, hogy a jó és rossz elméletben olyan szépen elválasztott két világa benned együtt él. Mi visz azokra a nem keresett, szörnyű érzéki vágyakra? - kérdezed magad. Akármerre nézek, szembe vigyorognék a mozireklámok, a magazinok, újságok kihívó, érzéki képeikkel. Összeesküvés ez ellened? Hát nem tudják a felnőttek, a sajtó és mozi-ipar, hogy érzékeny vagy és veszélyes, ha mindig, minden körülmények között mindenáron érzéki hajsza áldozatává tesznek? Igen, szeretnéd úgy látni iskolatársaid között a lányokat, mint embereket, de nők és milyen kihívóan azok! Hogy incselkednek veled, milyen ki- hívóak! Úgy öltözködnek, úgy cicomázzák magukat, hogy lenyűgözzenek és képtelen légy megtartani egyensúlyodat. Micsoda harc az! Mondod magadnak, hogy emberi tevékenységednek sok része van: kötelességed a tanulás, az elmélyedés és igen, szórakozás is keli, társaság is kell, de minden és mindenki csak a szórakozás, a társaság, a lányok társasága felé csábít. A legrosszabb, hogy önmagad leginkább. Ki vagyok én? Mennyire igaz az orosz író megállapítása, hogy mindnyájunkban ott van egy kicsit Krisztus arca, de egy kicsit a sátán arca is. Érzed és tudod, hogy kötelességed magaddal szemben harm óniát teremteni ebben a kettőségben. Nem könnyű feladat! Bizony, a te korod feladata a legnehezebb. Pedig ezt a harmóniát, egységes egyéniséged megtalálását és kiépítését most kell elvégezned. Döntések előtt állsz, hogy milyen pályát válassz, milyen társaságot válassz, hogy fejleszd ízlésedet, mire fordítsd energiá-
