A Szív, 1967 (53. évfolyam, 1-12. szám)
1967-01-01 / 1. szám
13 a föld hátán egyetlenegy olyan ember sem, aki oka ne lenne annak, hogy Krisztus égi dicsőségéből szegényes földünkre szállott alá és vállalta a kereszthalált. Es 2000-ben, a hat milliárd ember közt se lesz egyetlenegy se olyan, akit Krisztus kizárt volna megváltói küldetéséből és akit meg ne hívott volna országába! Krisztus utolsó utasítása, amelyet apostolainak és tanítványainak adott mennybemenetele előtt, azt a kötelezettséget rója rájuk és utódjaikra, hogy mindenkinek, akár Alaszka hómezőin éljen, vagy India őserdeiben, akár milliomos legyen, vagy koldus, akár király, vagy rabszolga, vigyék el a megváltás örömhírét és m i nden - kit kereszteljenek meg az élő Isten: az Atya, Fiú és Szentlélek nevében. Az a csillag, amely a napkeleti bölcseket a Megváltóhoz vezette, ma nem látható többé.Ma a keresztényekre háramlik a föladat, hogy az Úr örömhírét széthordják a földön, amennyiben életükkel tesznek tanúságot Krisztusról, a Megváltóról. Az első keresztény századokban is a keresztények életpéldája volt az Egyház terjedésének legfőbb és ellenállhatatlan előmozdítója. Vízkereszt ünnepén ébredjünk rá újból óriási felelősségünkre: a kereszténység azért terjedolyan lassan, merta keresztények közül nagyon sokan csak névleges keresztények. Vagyis életük egyáltalában nincs összhangban azzal a fönséges eszménnyel, amelyet a keresztény tanítás zár magába. Egy kínai püspök így imádkozott a börtönben: "Engedd, Uram, hogy küszöb lehessünk, amelyen át a tömegek hozzád találnak. Talán éppen most leszünk ebben az úttalan Kínában a Te királyi diadal - utaddá, amikor leköpdösnek és lábbal taposnak minket". Ugye mennyire idegenszerúnek hangzik ilyen imádság a mi fülünkben, akik hősi vértanúk és hitvallók elfajzott utódai vagyunk... Szinte úgy érezzük, hogy ilyen imádság bele sem illik a karácsony kedves, meghitt időszakába. Pedig nagyon tévedünk: három, illetőleg hat milliárd ember üdvössége forog kockán! Franciaországban, az egyik kisváros határában a következő felirat fogadja az országúton arra suhanó autóvezetőket:- Ha lassan hajt, megláthatja helységünket,amely igen szép. Ha gyorsan hajt, - megláthatja a börtönünket, amelycsúnya és nedves.
