A Szív, 1967 (53. évfolyam, 1-12. szám)
1967-03-01 / 3. szám
31 rolt, azt mondták az ördög felesége és ilyenkor találkoznak. Mások azt állítják, hogy fiatal korában rossz életű nő volt a városban, abból szerezte a vagyonát. Vagy olyan változat is van, mely szerint fiatal lány korában valaki erkölcsi merényletet követett volna el ellene s mivel Isten megengedte, hogy vele ilyesmi történhessen, eladta magát a gonosznak. Akárhogy is volt, de nagy gondot okozott az öreg Gerendás papnak. Egy éjszaka azután, mint a história szól, csúnya, esős, ködös éjszaka volt, mikor az egyik testvér lihegve bezörgetett a papiakba, hogy Luca haldoklik és papot akar. A legény maga tovább futott a javasasszonyhoz, mert orvos nem volt még arrafelé. Az öreg pap hamar átüzent a harangozóhoz. Elindultak hát a kis csilingelő lámpással az erdő felé. A köd olyan sűrű volt, hogy vágni lehetett volna s hozzá még finom lisztes eső szitált, úgy hogy a lámpa csak egy igen kis karikát rajzolt fényével az éjszakai sötétbe s alig egy lépésre világított, csak épp hogy tudták, hogy még az úton vannak és hová lépnek. Mikor beértek az erdőbe, még rosszabb lett. Már jó ideje ment elől Feri bácsi, s utána a pap.- A pap végre türelmetlen lett s odaszólt Feri bácsinak: - Öregem, jól megyünk? Mert számításom szerint már rég ki kellett volna érnünk az erdőből? Erre megálltak tanakodni.- Alighanem eltévedtünk, - állapítja meg zavartan az öreg harangozó.- Biztos rossz ösvényre tért. De hát ilyen ködben ösvény ösvény, ki tudja, melyik hová visz. Nem is sejti hol lehetünk? - kérdi papja.- Halvány fogalmazványom sincs róla, plébános úr.- No, akkor valószínűleg reggelig fogunk körbe-körbe járni, vagy valami más faluba lyukadunk ki! Erre hallják ám, hogy valami csörtet az erdőben. Először azt hitték valami vad; őz vagy szarvas. Csak amikor egészen odaért, látták, hogy egy ember. Olyan biztosan ment az erdőben minden világító szerszám nélkül a vak sötétségben is, mint egy macska. Az öreg harangozó megszólítja; - Hallja-e kend, eltévedtünk. Merre vezet ki az út a padári hegybe? Az ember nem szólt semmit, csak intett a karjával, hogy men-