A Szív, 1967 (53. évfolyam, 1-12. szám)
1967-03-01 / 3. szám
27 doctrina fidei (hitgondozó kongregáció) - kötelessége, hogy a hites a tanítás tisztasága fölött őrködjék, hasonlóképpen azsinatonate o - lógiai bizottságnak volt kötelessége, hogy minden javaslattanbeli integritását biztosítsa. A teológiai bizottságnak sikerült jó munkát végeznie. Az általa újra írt két javaslatot a zsinat vita tárgyának elfogadta, az első olvasás után megejtett szövegmódosításokat is jóváhagyta. így akét dogmatikai konstitució végleges megszavazása alkalmával ellenzék szinte nem is mutatkozott. Kérdezheti valaki: - ebben a két dogmatikai konstituciőban dogmát is definiált a zsinat? - Nem. A zsinatnak ez a két tanítása nem hordja magán az ünnepélyes módon és tévedésmentesen definiált dogma jellegét. E két konstituciőban az egyház legfelsőbb tanítóhivatala szól hozzánk, tehát ezt a tanítást el kell fogadnunk, jóllehet a zsinat nem állítja minden tévedést kizárva, hogy tanítása az Isten által kinyilatkoztatott igazságok közé tartozik. A nyolc fejezetes konstitució egyes szakaszairól azt is lehet mondani, hogy proximum fidei, egészére a doctrina ca- tholicamegjelölést kell alkalmazni, tehát jóval több, mintha csak teológiailag biztosnak minősítenénk a benne foglalt tanítást. Az egyházról szóló "Lumen Gentium" kezdetű dogmatikai konstitució az e- gész zsinat doktrinális tengelye. A zsinat minden más tanításának és rendelkezésének, megnyilatkozásának az erővonalai az egyházról szóló zsinati tanításba futnak össze. Ennek a tanításnak az alapját viszont a kinyilatkoztatásról szóló zsinati konstitució' alkotja. A Szentírásra és a szenthagyományra mint hitünk forrására támaszkodva fejti ki a zsinat, hogy lényegében micsoda Krisztus egyháza. Egyetlenkorábbi zsinat sem adott az egyházról ennyire teljes és ösz- szefüggő tanítást. A hittudományban az egyház nagyrészt mint azapo- logetika egyik főtémája kapott csak helyet. A zsinat nem a hitvédelem szempontjából foglalkozik az egyházzal, hanem az egyházat mint Isten népének a kegyelmi közösségét vizsgálja. A konstitució első fejezetében úgy jelenik meg az egyház előttünk, mint misztérium,azaz hittitok. Ezért nem lehet más az alapja ennek a zsinati tanításnak, mint a kinyilatkoztató Isten tanítása. Az egyház gondolata öröktől fogva bent volt az embert természetfeletti üdvösségrendbe emelő Isten terveiben. Az egyház az Atya által küldött és a mi üdvösségünkért emberré lett második isteni Személynek a műve. A harmadik isteni Személy a Szentlélekfejezi be Jézus Krisztus művét, az egyház tőle nyeri el teljességét és szentségét. A szentírás az egyházat, mint közösséget, akolhoz, me-
