A Szív, 1966 (52. évfolyam, 1-12. szám)

1966-02-01 / 2. szám

17 hagyják a hálótisztítást s a másik bárkában elhelyezkedve hallgatják a Mestert. Legalább ez elfeledteti bosszúságukat. Jézus figyelmét azonban nem kerüli el a halászok lehangoltsága. Ha nem látott volna szívükbe, s nem ismerte volna tökéletesen a múlt titkát, akkor is észrevehette volna egy szempillantás alatt, hogy miről van szó. Itt száradtak a hálók, nyilván halásztak tehát, a ha­laknak pedig híre-hamva sincs. A haltartók üresek. S ha sikerrel járt volna munkájuk, bizonyára örömmel mutogatnák annak eredmé­nyét. No, meg az arcuk is eléggé elárulja, hogy sikertelenül fára­doztak. Nem ért ez az egyszerű nép ahhoz, hogy elrejtse gondola­tait, bosszúságát. Fel sem figyeltek az idő múlására, csak akkor vették észre, hogy hosszú órákon át hallgatták a Mestert, amikor 0 elbocsátotta a népet. A magasan delelő napból könnyen megállapíthatták, hogy dél felé jár az idő. Rögtön eszükbe jutott megint az eredménytelen éjszakai mun­ka. Csak legalább néhány halat sikerült volna fogniuk, mily pompás ebédet készíthettek volna most belőle. A Mestert is megkínálhatták volna! - De hiába, úgy látszik ma messze elkerülték ezt a vidéket a halak. A Mester szavára rezzentek fel ábrándozásukból.- Evezz a mélyre - szólt Péterhez - és vessétek ki fogásra a há­lót! - Mintha csak gondolataikban olvasott volna! Péter nem tudta tovább visszatartani érzelmeit, s kibökte bánatukat:- Mester! Egész éjszaka fáradoztunk, de semmit sem fogtunk. Nehogy megsértse, sietve hozzátette: - a te szavadra azonban kive­tem a hálót. Összeszedték a parton száradó nagy kerítőhálót, betették a csó­nakba s ütemes, erős húzásokkal a mélyre eveztek. Arról sejtelmük sem volt, hogy miért adta nekik a Mester ezt a parancsot. Még ke­vésbé tudták, hogy mi történt ezekben a pillanatokban a víz mélysé­geiben. Pedig ha a víz tükre alá láthattak volna, csodálatos élmény­nek lettek volna tanúi. Abban a pillanatban, amikor a Mester kiadta utasítását, a környék összes halai mindenfelől egy pont felé fordultak és amily sebesen csak tudtak, úszni kezdtek arrafelé. Mintha csak attól féltek volna, hogy valami nagy eseményről maradnak le, ha nem érkeznek meg idejében. Közben a csónak is odaérkezett, s a halászok fokozatosan leeresz­

Next

/
Thumbnails
Contents