A Szív, 1966 (52. évfolyam, 1-12. szám)

1966-12-01 / 12. szám

18 magja kétségkívül a nagy népvezér és törvényhozó alkotása. Kelet­kezésének idejét a 15. és 13. század között kell keresnünk. Helye a Sinai félsziget és Arábia. Más könyvekről egész biztosan tudjuk, hogy Palesztinában ala­kultak ki. így pl. a Dávid és Salamonnevéhez fűződő könyvek és tör­ténetek a prófétai könyvek jó része, történeti iratok, stb. De még a fogságban, ott Babilonban is gyarapodott a Biblia; itt keletkezett Eze­kiel és Dániel jövendöléseinek a gyűjteménye. Más könyvek a perzsa, ismét mások az egyiptomi-görög ura­lom alatt születtek. Az Ószövetség legutolsó könyve, a Bölcsesség könyve pl. magában Egyiptomban íródott, Alexandriában. Ami a nyelvet illeti: Tóbiás és Judit könyvét arám nyelven írták. Arámnyelvű, rövidebb-hosszabb részeket azonban más könyvekben is fellelhetünk, így pl. Ezdrás 4. 8; 6.18; 7.12-26; Dániel 2. 4.; 7. fejezet; Jeremiás 10.11; Genezis 31, 47. Az összes többi könyv nyelve azonban, a Bölcsesség könyvét kivéve, az arámnál régibb héber nyelv. A Bölcsesség könyve az ó- szövetségi szentírás egyetlen görög nyelvű könyve. Az írók között találunk királyokat (Dávid, Salamon); nagyura­kat (Izaiás). Amosz próféta egyszerű pásztorember volt, Jeremiás papi család sarja, csak hogy néhány példát említsünk. A tartalmat illetőleg nemcsak történelmet találunk a Bibliában. A történeti könyvek mellett ott látjuk a legkülönfélébb irodalmi mű- fajokat;vallásos költeményeket, drámát, emlékiratokat, tanulságos, épülésre szánt olvasmányokat, szónoki darabokat, prédikációkat, népies elbeszéléseket, vallásos legendákat. Ami azonbanlegjobbanmeglepi az olvasót, az a csodálatos egy­ség, amely szinte valamennyi könyvben fellelhető. Mintha láthatatlan kezek vezették volna az írók tollát, nehogy valami olyasmit írjanak, vagy mondjanak, ami nem egyezik meg a már meglévő könyvek taní­tásával, vagy nem egyeztethető össze Izrael hitével. És a másfélezer évet felölelő irodalom párját ritkítja az emberiség történetében. Mert kezdve Palesztinán, Babilóniáig, Perzsiáig vagy Egyiptomig; Mózes­től egészen a Bölcsesség könyvének görög nyelvű és műveltségű író­jáig; folyton ugyanazon egy Isten körül forognak a Bölcs gondolatai. Es ez az Isten a föld és ég Teremtő Ura, az ember alkotója. Izrael az 0 választott népe. Ezért vannak Izraelnek más erkölcsei, más törvényei, ezért más a hite, mint a többi népeknek. Nekik ugyan-

Next

/
Thumbnails
Contents