A Szív, 1966 (52. évfolyam, 1-12. szám)
1966-12-01 / 12. szám
17 írott emlékeket, kiegészítette a jól ismert hagyományokkal, majd rendszerezte és nagyjából készen is volt a "könyv". Az első ilyen "könyvkiadás" a Királyok korában történt. Tehát kb. ezer évvel Abrahám meghívása után. Az így létrejött nemzetivallásos irodalom és a tovább élő szájhagyomány aztán termékenyí- tőleg hatott a nép életére és gondolkozására. Hite egyre tudatosabb, egyre tisztább lett. De ugyanakkor a mindennapi élet ezernyi kísértése és az egyesek, sőt egész tömegek hűtlensége;, a történelmi események állandó hullámzása űj választás elé állítják Izraelt. Ekkor jelennekmeg az ún. próféták és példájukkal, gyújtó prédikációjukkal fenyegetik, biztatják, tanítják, vigasztalják a nemzetet, aszerint, amint azt a körülmények megkívánják. Jól ismerik a múlt történelmét, s különben is teljesen át vannak itatva az atyák csodálatos hitével. A próféták működésének ideje (amely szintén jó néhány száz évet ölel fel) újabb irodalmi munkásságnak lesz a virágkora. Nemegyszer maguk is leírják mondanivalójukat, vagy ha nem, a hagyomány megőrzi, továbbadja tanításukat, jövendöléseiket, míg végül jönnek emberek, akik összegyűjtik ennek az érdekes kornak írott vagy más módon megőrzött emlékeit. így keletkeznek az ún. prófétaikönyvek(Bírákkönyve, Sámuel könyvei, a Királyok két könyve, Deutoronomium és a tulajdonképpeni próféták). Közben megtörténik a nagy katasztrófa: Jeruzsálem elpusztul. A babiloni fogság irodalmi téren is megtermetté értékes és hasznos gyümölcsét. Újra átvizsgálják amár meglévő "szent könyveket", sőt újakat is írnak még. A Krónikák könyvei, Ezdrás, Nehemiás s végül a Bölcsesség könyveinek egy része ebből a korból való. Nem annyira "könyvről" van tehát szó, mint inkább könyvek és hagyományok "gyűjteményéről". Annál is inkább, mivel a Bibliát nem egy ember írta. Nem is írhatta, hiszen a Szentírás első és utolsó könyve között (az Ószövetségi Szentírás!) kb. ezer esztendőhű- zódik meg. Meg aztán a Biblia nyelve se egy. Ehhez jön aztán még az a nem megvetendő körülmény, hogy a szent könyvek két világrész különböző helyein keletkeztek. Nem csoda hát, ha sokszor olyan feltűnő különbségeket találunk az egyes könyvek között. Ez a különbség azonban nemcsak stílusban, gondolkodásban, külső kifejezésben észlelhető, hanem a látásmódban is. A téma azonban mindig ugyanaz: Izrael Istene és a választott nép. A Mózes öt könyvének mondott gyűjtemény nevezetesebb részei,
