A Szív, 1966 (52. évfolyam, 1-12. szám)

1966-12-01 / 12. szám

6 a családok, melyek áruházban vásárolják a karácsonyi csemegét, a szilvapuddingjukban megkapják a pénzdarabokat is. Négy-öt három- pennis föltétien előkerül a tésztából, ennyit garantál a cég. A pén­zecskék megtalálása, ez az évenként megújuló sorsjáték, a karácso­nyi ebéd fénypontja: Egy magyar újságíró így mesélte el balesetét a szilvapudding­gal:- A háziasszony jámbor csalást alkalmazva tányéromra rakott egy szeletet, amiben pénz rejtezett, s a család lélegzetvisszafojtva várta örömkiáltásomat. Én mit sem sejtve megettem a puddingot - pénzzel együtt. Az utóbb esedékes orvosi számlánál is kellemet­lenebb volt a család elhűlt szörnyülködése, hogy várakozásukban így megcsaltam őket! KARÁCSONYI AJÁNDÉKOK? Az ajándékozás szép szokása tél idején már a régi rómaiaknál is divatban volt. A "satumáliák" során gyümölcsöket, tortákat, sőt ék­szereket is küldtek barátaiknak a római patriciusok. A karácsonyi ajándékozást azonban először a három bölcs gyakorolta, akik a bet­lehemi jászolba minden szépet és jót hoztak magukkal a gyermek Krisztus részére. Azóta világszerte dívik e szokás megszakítás nél­kül. Az utóbbi évek során, különösen Amerikában, sokan bírálni kezdték a karácsonyi ajándékozás túlzásait. Az ajándékcsere, bele­értve az ünnepi üdvözlő lapok milliárdjait, gyakran több fáradságot okoz, mint amennyi örömet szerez. Az ünnepi évszakot a kereske­delem és az ipar üzleti célokra használja ki, nem törődve a közön­ség kényelmével, valóságos igényeivel és teherbírásával. A nagy áruházakban a karácsonyi békés szellemet meghazudtolva, harcolni kell, hogy az embert kiszolgálják és megkaphassa azt az árut, amit valójában akar. A hirdetések rendkívüli nyomást gyakorolnak a sze­rény keresetű emberekre, akik súlyos adósságokba verik magukat,

Next

/
Thumbnails
Contents