A Szív, 1966 (52. évfolyam, 1-12. szám)

1966-02-01 / 2. szám

A MINDENNAPOS KERESZTÉNY ÉLET

2. Isten rejtett szeretete

"Most még nem érted, amit te- 9 szék, de később majd megérted".

(Jézus szavai Péterhez,Jn.13.7.)

Mindenütt jelenlevő szeretet.

Isten szeret minket. Egyénenként, minden egyes embert. Jó, ha tudatosítjuk Istennek ezt a közvetlen,mindenkit átkaroló szeretetét. Nem vagyunk személytelenek az ő számára. Bensőséges ismeret, közös érzelem és egymással való komoly beszéd kötik az apát gyermekeihez.

Isten ismer mindnyájunkat, egyénenként. Nem téveszti össze egyik gyermekét a másikkal. Névszerint ismer minket, és keresztnevünkön is. Ismeri életünk történetét, lapról-lapra. Ismeri annak minden sorát, sőt még azt is, ami a sorok közt van írva, s még a papír vízjelét is. Elkísér minket lépésről-lépésre, a bölcsőtől egészen a sírig. Semmi sem kerüli el figyelmét, gyengéd gondoskodását. Egy hajunk szála sem hullhat a földre tudta nélkül.

A Mester mondta: - "ismerem enyéimet, és enyéim ismernek engem" (János 10,14.) Már az Ószövetségben kifejezte Isten az emberek iránt való szeretetét e szavakban: - "elfelejtheti egy asszony a gyermekét?... Mégha elfelejti is, én nem feledkezem meg rólad". (Izaiás 49, 15.)

Ez mondatta Szalézi Szent Ferenccel, hogy az ítélet napján inkább kívánja bírójául Istent, mint saját anyját.

Isten szeret minket. Ismer mindent, és megértő. Oly jó, hogy valakiteljesen megért minket, ismeri jó oldalunkat. És oly ritka! Ahhoz, hogy valakibarátjává váljunk, sokat kell vele lennünk. Isten oly sokat van velünk, oldalunk mellett! S annyira részrehajló irántunk!