A Szív, 1966 (52. évfolyam, 1-12. szám)

1966-10-01 / 10. szám

29

lági életünk berendezését kívánják a kereszténység szelleme szerint átalakítani, ill. az irgalmasság és a szeretet jegyében tesznek tanúságot Krisztus mellett. Ezek az apostoli közösségek nem lehetnek öncélúak. Az egyház küldetésének a szolgálatában állnak. Hatékonyságuk főként attól függ,,- hogy tagjaik külön-külön és együtt életükkel és tevékenységükkel hogyan tesznek tanúságot Krisztus mellett.

Az egyház küldetésének az egyetemes jellege azt kívánja, hogy legyenek nemzetközi viszonylatban dolgozó apostoli szervezetek. A zsinat itt külön megemlékezik a katolikus akcióról. Ennek a szervezetnek a jellegzetes vonásait így írja le;

1. a katolikus akció közvetlen célja ugyanaz, mint az egyház célja, vagyis az evangéliumot akarja terjeszteni és a lelkek megszentelésén kíván közremúködni.

2. A katolikus akcióban dolgozó világi hívek mint a főpásztorok munkatársai kamatoztatják tapasztalataikat és tudásukat az

egyház apostoli célja elérése érdekében.

3. Ezek a világi hívek egy szervezetként dolgoznak, munkájukat a főpásztorok irányítják.

Minden olyan szervezet és mozgalom, amely ugyanezeket a jellegzetes vonásokat mutatja, lényegében a katolikus akció valamelyik ága még abban az esetben is, ha neve más.

A negyedik fejezet végén a zsinat még külön megemlékezik azokról a világi apostolokról, akik egy időre vagy életük végéig az egyház ilyen vagy olyan különleges szolgálatát vállalják. A zsinat figyelmezteti a főpásztorokat; hálával fogadják ezeket a világi munkaerőket és tegyenek meg érdekükben mindent, amit az igazságosság, a méltányosság és a szeretet kíván. Főként e világi munkaerők és családjuk tisztességes anyagi ellátásáról gondoskodjanak. (FoIytatjük)

A felnőttek kifejezésmódjai néha nagyon félrevezethetik a kisebb gyermekeket, akik szó szerint veszik azt, amit maguk körül hallanak, így Angliában, Poole városka kórházában egy gyermek nem engedettab- ból, hogy őt maga a jó Isten operálta meg. A gyermek így meséli el a történteket:

• Amikor bevittek a nagy terembe és lefektettek az asztalra, két oldalról két fehérruhás angyal állt mellém. Azután egy férfi jött be és az egyik angyal ezt mondta neki: • Jóságos Istenem! Vessen egy pillantást ennek a gyereknek a manduláira! - Erre Isten belenézett a torkomba és így szólt: - Ezeket azonnal ki kell vennem!