A Szív, 1966 (52. évfolyam, 1-12. szám)
1966-07-01 / 7. szám
34 A szentségre való híva- Ennek a szentségre való hivatott tottság alapja. ságnak alapja és végső indítóoka magának az egyháznak a szentsége. Krisztus egyháza a lényegéből kifolyólag szent, és megköveteli tagjainak szentségét is. A tagoknak viszont az egyházban kell keresniük és megtalálniuk saját szentségüket. íme a zsinat szavai: "Az Egyházról... azthisszük, hogymegfogyatkozhatatlanulszent. Krisztus, Isten Fia ugyanis, akit az Atyával és Szentlélekkel együtt, mint "egyedül Szentet" magasztalunk, az Egyházat egyrészről jegyeseként szerette, önmagát adta őérte, hogy megszentelje, másrészről saját testeként kapcsolta őt magához és a Szentlelket adta neki legnagyobb ajándékul, Isten dicsőségére. Éppen ezért az egyházban mindannyian, akár a lelkek pásztorai közé tartozzanak, akár a nyáj tagjai legyenek, hivatottak a szentségre... " (39. p.) Azonos és mégis sok- Az a szentség, amelyre az egy rétű életszentség. ház minden tagjának, kivétel nélkül, törekednie kell, egy és ugyanaz. Vagyis nem létezik más szentség az egyháziak, más a világiak számára. Az viszont nyilvánvaló, hogy mind az életállapotoknak lényegesen eltérő körülményei miatt, mind a kegyelmeknek az egyének szerint váltakozó mértéke folytán, ennek az életszentségnek más és más lesz a megnyilatkozása és megvalósításának módja a hívek különféle csoportjaiban. Az Egyházról szóló zsinati rendelkezés a híveknek több csoportját névszerint megemlíti és nagyobb körvonalakkal körülírja az illető életállapotba tartozók életszentségé- neklényeges kellékeit és sajátos színeződését: püspökökben, papokban, szerpapokban, klerikusokban, házastársakban, özvegyekben, nem-házasokban, munkásokban, szegénysorsúakban, betegekben más és más módon fog a krisztusi szentség kivirágozni. "Tehát az összes hívők életüknek betöltendő munkaköre és egyéb körülményei által fognak napról napra jobban megszentelődni, ha mindezeket hittel a Mennyei Atya kezéből fogadják, és együttműködnek Isten akaratával, ezáltal a szolgálat által tévén nyilvánvalóvá Isten szeretetét, amely- lyel szerette a világot". (41. p.) A szentség megvalósító. Ennek a szentségnek a megválóidnak föltételei. sításához "az első és legszükségesebb ajándék a szeretet, amellyel Istent mindenek fölött, felebarátunkat pedig Ő miatta szeretjük" (42. p.); Istennek ez a kegyelmi ajándéka buzgó és állhatatos közreműködést követel meg részünkről. Nagyon helyénvaló tehát, hogy Szentséges Atyánk arra hívja föl figyelmünket, hogy a magunk
