A Szív, 1966 (52. évfolyam, 1-12. szám)
1966-06-01 / 6. szám
10 ÁLTALÁNOS IMASZÁNDÉK VRLLRSSZRBRDSRG # A VALLASSZABADSAG KÉRDÉSÉ egyike a legnehezebb kérdéseknek. Nem csoda tehát, hogy az egyház maga is különféle idők- benkülönféle módon foglalt állást a belőle folyó gyakorlati következtetések tisztázása terén. Már az egyház elindulásakor nem is egy nehézség merült föl, amely szoros kapcsolatban állt a vallásszabadság kérdésével. így pl.; a pogányságból megtért keresztények kötelesek-e Mózes törvényeinek megtartására (Gál. 2.); keresztények résztvehetnek-e bálványok tiszteletében (I. Kor. 10,14 és köv.); keresztények ehetnek-e olyan húsból, amelyet előzőleg bálványisteneknek ajánlottak föl (I. Kor. 10, 25 és köv.). Efajta kérdések száma a keresztények térfoglalásával csak nőtt és az életnek mind több és több területét érintette. MINÉL NAGYOBB SZABADSÁGOT és befolyást ért el idők folyamán az egyház különböző népeknél, annál több kérdés vetődött föl azzal a szabadsággal kapcsolatban, amelyet az egyháznak kellett megadnia olyan emberek számára, akik nem voltak az egyház tagjai; pogányoknak, eretnekeknek, szakadároknak, keresztény és nem-keresztény kormányoknak, stb. Ezek a kérdések sokszor sokkal nehezebb természetűek voltak, mint amilyeneket az egyháznak meg kellett oldania, amíjg saját tagjai számára kellett még megállapítania vagy kiharcolnia a vallás szabad gyakorlásának jogát. Éppen azért nincs mit csodálkoznunk azon sem, hogy hittudósok és egyházjogászok, a századok folyamán, nem mindig voltak azonos véleményen, sem azon, hogy különféle kormozgalmak és politikai változások nyomán az egyház álláspontja is különféleképpen módosult. AZ EGÉSZ KERESZTÉNYSÉGET alapjaiban megrendítő események, mint a keleti egyházak elszakadása a római egyháztól, majd a 16. század nagy egyházszakadásai, végül a legutóbbi két században az elvilágiasodás, valamint a hitetlenség szellemének fokozatos térfoglalása olyan politikai, erkölcsi, társadalmi és közművelődési körülményeket teremtettek, amelyek nyomában egymásnak élesen el-
