A Szív, 1966 (52. évfolyam, 1-12. szám)

1966-05-01 / 5. szám

41

an» agíü&ígaj saaips

i» M fflaaSSÍHfiPS'if'iííS Ebben a diadalmas hitben csúcsosodott ki Izrael vallásos meggyéit «jní) «/»sa ződése. visszatekintve évszázadi* t dos műltjára ebből a mélységes

istenhitből született meg a Szentírás legelső fejezete: a teremtéstörténet.

Ebben Izrael egész istenhite benne van. S mindaz, amit eddig erről a hitről elmondottunk. De halljuk magát az Isten könyvét:

"Kezdetben teremtő Isten az eget és a földet. A föld azonban puszta és üres volt és sötétség volt a mélység színén; de Isten Lelke lebegett a vizek felett. És mondá Isten: Legyen világosság! És lön világosság. És látá Isten, hogy a világosság jó s elválasztó a világosságot a sötétségtől, és elnevező a világosságot nappalnak, asötétséget meg éjszakának... Majd szétválasztja Isten a szárazföldeket a vizektől, elrendezi az égboltozatot; És látá Isten, hogy jó. Majd mondá: Hajtson a föld füvet mely zöldéi és magot hoz, és gyümölcsöző fát... Úgy is lön... Ezután megalkotja Isten a napot, holdat és csillagokat. Majd parancsot ad a vizeknek, hogy hozzanak elő mindenféle állatokat. A földnek is parancsot ad: és létrejönnek a szárazföldi állatok, szelíd és vadállatok nemük és fajuk szerint".

A szentírókülönkiemeli, hogy a rend Istentől van. A teremtés sokfélesége, a megszámlálhatatlan növény- és állatfajták mind-mind Isten alkotása. S mikor elkészült a föld és ég minden pompája s a vizek és a levegő, valamint a szárazföld tele volt mindenféle állatokkal és növényekkel, mondá az Isten:

"Alkossunk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra, hogy uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, az állatokon és az egész földön, meg minden csúszó-mászón, amely mozog a föl-