A Szív, 1966 (52. évfolyam, 1-12. szám)
1966-05-01 / 5. szám
23 valósította a gyakorlatban egy magyar jezsuita atya, Páter Bíró Ferenc. Az első világháború alatt s az utána következő nehéz években látta a szegény nép elesettségét Magyarországon: városokban, falvakban és tanyákon. A testi nyomor mögött látta a lelkit is, ami a gazdagabbak között hitetlenségben, a szegények kizsákmányolásában és a lelket mérgező sajtóban nyilatkozott meg legerősebben. Hogy tehát kovászt vigyen a tésztába, fényt a sötétségbe, nagy apostol i munkája mellett megalapította 1921-ben a JÉZUS SZÍVE NÉPLEÁNYAI TÁRSASÁGÁT. Elgondolása annyira új volt és úttörő, hogy a mai napig is eredetinek számít hasonló intézmények között. Ennek az új Társaságnak a cél ja az volt, hogy a világban maradva azt megszentelje! A tagoknak a világban kellett maradniuk. Nem volt tehát apácaruhájuk. Egyszerű, nem feltűnő, modern vonalú szürke egyenruhában jártak. De ez sem volt lényeges: a szabályuk azt mondja, hogy mindig olyan ruhában járjanak, ami legjobban segíti a munkájukat, sőt ha kell, egészen civilben is lehetnek. Az alapító atya azt akarta, hogy mindenben a keresztény néphez tartozzanak, s hozzájuk hasonlók legyenek. "Egy sorban és egy sorsban élve velük". Amint Krisztus is hasonló volt a jó názáreti néphez. A falvaknak, kis városoknak megszentelésére gyakorlati módon indult el ez az új intézmény. Két-három tagjuk kibérelt egy kis házat s ott boltot nyitottak. A boltba elment a falu népe. Találtak ott vallásos könyveket, képeket, rózsafüzéreket, de nem egy helyen a "Testvérek" (mert így hívták őket) árultak minden mást is, ami szükséges egy család háztartásához. A bolton keresztül barátság szövődött az asszonyokkal és a gyerekekkel, s ahol anyagi dolgokat árultak, ott jó tanács és lelki segítség is akadt azok számára, akiknek arra volt szükségük. Egyszerű napi munkával így szentelődött meg körülöttük az élet, s anyagi dolgokon át jött a kegyelem ahhoz, aki azt kereste, vagy nem utasította vissza. Nem egy pap ma is hálával gondol vissza a Néplányokra, akiknek kicsi boltja az isteni szeretet nagyságát hirdette a falusi magyaroknak. Volt azonban ennél nagyobb vállalkozás is. Kevés dologgal lehetany-