A Szív, 1966 (52. évfolyam, 1-12. szám)
1966-03-01 / 3. szám
14 éhező népeinek. Mintaszerű ezen a téren Nyugat-Németország példája; mind a katolikusok országos ádventi és nagyböjti adakozása, mind egyéb akár vallásos, akár társadalmi szervezeteinekmozgal- mai, mind az államnak természetbeni és pénzbeli hozzájárulásai év- ről-évre együttesen óriási összegeket érnek el és három világrész éhezőinek nyújtanak jelentős segítséget. Vannak nemzetközi alapon álló segítő-mozgalmak is. Ezek közt föltétlenül első helyen áll a FAO (Food and Agriculture Organisation of the United Nations, vagyis az Egyesült Nemzetek élelmezési és földművelési szervezete). XXIII. János, valamint VI. Pál pápáink ismételten kifejezték nagyrabecsülésüket ez iránt az igazán emberséges célokat szolgáló intézmény iránt és minden "jóakaratú" embert fölszólítottak arra, hogy lehetőségeikhez képest támogassák. Katolikus álláspont. A felebaráti szeretetet alaptörvényüknek tekintő katolikusoknak csakugyan elsősorban kell érdeklődéssel kísérniük és támogatniuk ezeket a mozgalmakat. Maga az Úr Jézusnak a példája is erre ösztönöz minket. Amikor ugyanis a pusztaságban tartott hosszú oktatása után, az est beálltával a tanítványok figyelmeztették Jézust, hogy ''bocsásd el a népet, hogy a falvakba mehessenek és ennivalót vegyenek maguknak", az Úr Jézus ezt válaszolta; "Nem kell elmenniük, ti adjatok nekik enni". És amikor a tanítványok azt felelték, hogy "csak öt kenyerünk és öt halunk van", az Úr Jézus az első csodás kenyérszaporítással úgy megs okas ította ezt a kevés élelmet, hogy "az asszo nyokon és gyermekeken kívül mintegy ötezer férfi" jóllakott belőle. (Vö. Máté 14, 14-21.) A történelem tanúsága szerint az Egyház mindig iparkodott követni azúr Jézus példáját; táplálta az éhezőket különféle szeretetniúvek létesítése által. Szentséges Atyánk az Egyháznak ezt a hagyományos eljárását követi, amikor jelen hónapunk imaszándékában azért imádkoztát minket, hogy "a keresztény népek közös erőfeszítései emeljék ki Ázsia több népét a nyomorgás állapotából". Mi a "ny omorgá s Azok a népek vannak a nyomorállapota"? gás állapotában, amelyeknek átlagos szegénysége akkora fokú, hogy az embereknek nem jut elegendő táplálék. Az élelmiszerek tápértékét a mai tudomány "kalóriákban" fejezi ki. Az embernek, élete fenntartásához, óránkint annyi kalóriára van szüksége, amennyi kilogramm a testsúlya. Vagyis a 70 kg. súlyú felnőttnek naponta föltétlenül 1680 kalória-értékúélelmiszert kell elfogyasztania. Mivel azon-