A Szív, 1965 (51. évfolyam, 3-12. szám)

1965-04-01 / 4. szám

30

azt mondják: ha azok nem fogadják el a gyermeket, akik pedig köny- nyen megtehetnék, miért gyötrődjünk mi?- En mégis azt gondolom, hogy nagyon szép dolog a testvér s nővérként való együttélés. Miért nem teszik ezt az emberek?- Mert hiányzik belőlük az eszményi gondolkozás és a megértés., Es mert ez általában ellenkezik az emberi természettel. Szeretett Üdvözítőnk maga mondotta: nem mindnyájan értik ezt meg, hanem csak azok, akiknek megadatott. Nem emberi adomány ez, hanem isteni. A legtöbb ember számára azonban Isten a házasságot szánta, hogy általa fenntartsa az emberiséget és benépesítse a mennyországot. Azért igazi házastársakként kell egymással együttélniök, ha nem akarják nélkülözni Isten áldását.- De mi oly boldogan élünk együtt...- Megkérdezhetek valamit, doktomé? Már a házasságkötés előtt megállapodtak ebben férjével?- O, nem. Akkor mégnem is gondoltam erre. Csak itt jutott eszembe, amint egy este együtt ültünk. Es amikor megmondtam neki, nem ellenkezett. Ezért úgy gondoltam, megpróbálkozhatunk vele.- Minthogy férje annyira szereti Önt, meghozza az áldozatot, és vár, míg Ön megtalálja a helyes megoldást. Ne vegye rossz néven, doktomé, de gondolja csak meg, nem követ-e el igazságtalanságot férjével szemben, amikor jogtalanul megvonja tőle a házastársi sze- retetet, ami után ő biztosan vágyakozik? 0 mindig szeretett volna gyerekeket...- De megegyeztünk egymással abban, hogy együtt akarunk az égbe menni. Kölcsönösen megszenteljük és segítjük egymást.- Ezt is meg kell tenniük. Azonban, kedves doktomé, miután Ön egyszer részesült a házasság szentségében, egyáltalán nem jelent sem az Ön, sem férje számára akadályt az égbe vezető úton, ha teljessé teszi ezt a szentséget, és él jogaival. A jó, igaz életet élő házastársak éppúgy szentté lehetnek, mint bárki más. Sőt, talán még inkább. És nézze, én nem vagyok pap, és nem is beszélhetek úgy, mint egy pap, de azt mondom, hogy a házassággal egybekötött szüzesség csak fél dolog. A szúz azt keresi, ami az Űré, mondja Szent Pál apostol. Ön azonban inkább férjére gondol, őt kívánja szeretni, s az ő szeretete után vágyódik. Sóvárog utána, meghitt közelségben akar élni vele, gyengédségét keresi. És biztos, hogy férje is ugyanígy gondolkozik. Ő azonban mindennap áldozatot hoz és így szól ma-