A Szív, 1965 (51. évfolyam, 3-12. szám)
1965-04-01 / 4. szám
26- "Bocsáss meg nekik, Uram, mert nem tudják, mitcseleksze- nek" - ... kitalálták a háborút, a valódi háborút; s ezzel kitalálták a szenvedést, a valódi szenvedést. Én mindenütt ott vagyok, ahol emberek vannak - mondja Isten. Attól a naptól kezdve, amikor küldetésemmel közéjük lopództam, mindnyájukhoz, mindnyájukért. Attól a naptól kezdve, amikor magamat végérvényesen kiüresí- tettem, megkísérelvén őket összegyűjteni, egyesíteni. Most vagyok egyszerre gazdag és szegény, munkás és munkaadó. Vagyok szakszervezeti tag és szervezetenkívüli,vagyoksztrájkoló és sztrájktörő; mert az emberek, ó, mindenféle dolgot elvégeztetnek velem. Vagyok a lázadók oldalán és a rendőrség oldalán; mert az emberek, ó, gyakran rendőrt csinálnak belőlem. Vagyok a baloldaliaknál és a jobboldaliaknál és a középpártnál egyaránt. Vagyok a Vasfüggönyön innen és túl. Vagyok német és francia, orosz és amerikai. Vagyok észak-koreai és dél-kóreai, nemzeti-kínai és vörös-kínai, viet-nami és viet-minhi. Mindenütt ott vagyok, ahol emberek vannak, - mondja Isten. Elfogtak engem, birtokolnak engem, az árulók!- Légy üdvözölve, Rabbi! És most náluk vagyok, velük, egy közülük. Nézzétek, mit csináltak belőlem... Megostoroznak, felnégyelnek, keresztre feszítenek; szétszaggatnak, miközben egymást tépdesik; megölnek, miközben egymás gyilkolják. Az emberek kitalálták a háborút... Én repülök az aknákkal a levegőbe, én pusztulok el hörögve a lövészárkokban, én nyögök fel bombaszilánkoktól átlyuggatva, én roskadok össze a gépfegyvertűzben, én izzadok embervért minden harctéren,
