A Szív, 1965 (51. évfolyam, 3-12. szám)

1965-04-01 / 4. szám

8

nép, mely sötétségben jár - írja - nagy fényt lát; azok fölött, akika halál árnyékának országában laknak, fény tűnik föl". Az agg Simeon azt mondja a karján nyugvó isteni Kisdedről, hogy Isten Ót világosságul rendelte a pogányok megvilágosítására. "A világosság a világba jött - írja Sz. János (3,19.) - de az emberek jobban szerették a sötétséget, mint a világosságot". Maga az Úr Jézus is világosságnak nevezi magát; "Én vagyok a világ világossága; aki engem követ, nem ját sötétségben". Krisztus a mi világosságunk - talán ez a nagy gondolat rejlik népünk egyik régi szép szokása mögött. Mikor a családanya esténkint meggyújtotta a petróleumlámpát, "dicsértessék"-el köszöntötte az Urat.

A kinyilatkoztatott hitigazságokat, az Evangéliumot is fénynek nevezi az írás. "járjunk Isten világosságában" -inti Izaiás az Isten népét (2, 5.). "Úgy éljetek - inti Sz. Pál az efezusi híveket (5, 9.) - mint a világosság fiai. A világosság (vagyis a valóra váltott evangéliumi tanítás) gyümölcse csupa jóságban, igazságban, és egyeneslelkűségben mutatkozik".

Amint a sötétség a Szentírásban jelképe a pogányságnak, íjgy a világosság jelképe a kereszténységnek. A pogányság a tudatlanság, a tévely, a hitetlenség, bűn, istentelenség országa; a kereszténység viszont az igazság, a kegyelem, a hit, a bölcsesség, erény, lelki öröm otthona. Sőt magukat a keresztényeket, Krisztus titokzatos testének tagjait is fénynek nevezi a Szentírás. "Ti vagytok a világ világossága" mondja az Úr. A fényforrás világosságot áraszt mindenfelé; tehát: "Úgy világítson ati világosságtok az emberek előtt, hogy lássák jótetteiteket és magasztalják mennyei Atyátokat". (Mt. 5,16.) Aki természetfölötti, kegyelmi életet él, az fölvette a fény természetét; "Valaha ugyan sötétség voltatok, most azonban világosság az Urban". (Ef. 5.8.)

A gyertya-vagy lámpafény a tisztelet, illetőleg az imádás jele is. Ezt fejezte ki az Ószövetségben a hét égő aranylámpa, mely a Szentek Szentje előtt égett a mintegy másfél méter magas, színaranyból készült hétágú lámpatartón. Fényt gyújtunk, kivilágítunk ö rö- műnk kifejezésére is. Az emberek általában félnek a sötétségtől. Sötétségben leselkedik a veszély, a babonások szerint az ijesztő, ártani akaró szellem is. A nap, vagy a lámpa fénye biztonságot, s ezzel örömöt jelent számukra.

Ezek után megértjük a gyertya vagy lámpafény jelentését egyházi életünkben. Már tudjuk, miért találunk sok őskeresztény korból származó olajmécsen Krisztus-monogramot. A lámpa szelíd fénye