A Szív, 1965 (51. évfolyam, 3-12. szám)

1965-04-01 / 4. szám

2

K/| arc Connolly a "Zöld legelők" című színpadi művében Istent 'teremtményeiközé vezeti. Látni akarja az Úr, hogyan élnek az emberek. Elsőnek egy részeg párt lát meg, amint végigdülöngélnek az úton. Azután egy illetlenül öltözött nőt lát, aki ott tetszeleg a selvár-szemű férfiak előtt. Látja, hogy többen kártyáznak, mikor elmegy mellettük. "Egészen elfelejtettek?" - kérdezi. - "Már senki sem gondol rám?" - S mindez vasárnap, az Úr napján történik! Ám ahogy elmegy egy virágzó bokor mellett, a virágok mint egy kis-gye- rek kórus, ráköszöntenek: - "jó reggelt, Urunk!" - Erre Isten arca mosolyraderül. Legalább ezek a teremtményei hálásak létükért és boldogok, hogy köszönthetik.

növények és állatok gazdag világa azonban képtelen az öntudatos életre és így a hálára is. Csak az ember képes megismerni és szeretni Istent. Az ember soha nem áll úgy hivatása magaslatán, mint mikor imádkozik. Önmagát, de az egész teremtett világot Istenhez emelheti imádságával.

\ z ima egyszerűen: kapc s o 1 at Istennel. Társalgás Istennel. Életünk "igenje" Isten szent akarata előtt. Ez történhet szóval, gondolattal, a szív érzésével és az akarat hűségével. A cselekedet is lehet imádság, ha azzal a szándékkal tesszük, ha Istennek ajánljuk munkánkat. A neki ajánlott munka Isten akaratának imádása, meghajlás, hódolat előtte. Az imádság lényege, bármilyen formájában is gyakoroljuk: m agunk átadása Istennek.

K/l int mindenben, ebben is Krisztus a mintaképünk. Nem volt egy ’perceföldi életének, mikor ne lett volna kapcsolatban Atyjával. Csodái előtt az égre tekintett és az Atyához fordult. Visszavonult a tömegtől, tanítványaitól és idejét imában töltötte, nem egyszer egész éjszakán át, mint olvassuk az Evangéliumokban. Legnagyobb imája a kálváriái Kereszt-áldozat volt, amikor életét Istennek áldozta megváltásunkért.

I lyen példaadás után megint az lenne a természetes következtetés, hogy Krisztus tanítványai emberöltőről emberöltőre, nagy tömegükben és minden külön egyedükben szeretik, gyakorolják ezt az Istenbe merülő élet-imádságot.

I egtöbbet a betanult imákat mondjuk. Nem kis számban! A Hiszekegy, a rózsafüzér, Miatyánk és Üdvözlégy láncolata, nem hasonlít-e ajkunkon ahhoz az imamalomhoz, amit a buddhisták forgatnak Keleten?Nembízzuk-ekönnyen élő kapcsolatunkat Istenhez a fillérekért meggyújtott mécsesekre a szobrok előtt? A gyónási bánatima és erős fogadás gyorsan elpergetett szövege úgy hagyja el ajkun-