A Szív, 1965 (51. évfolyam, 3-12. szám)
1965-12-01 / 12. szám
28 Ebben a nagyon választékos környezetben a szobron csak az szép, hogy áll és főként, hogy a római nép Mária-tiszteletének az egyik legékesebbszavú hirdetője. A több évszázados múlttal dicsekvő környezetben a magas oszlop és tetején az alulról részleteiben alig látható Mária-szobor inkább a lélek, mint a szépség kultuszának akar hódolat lenni. A Szeplőtelen Fogantatás dogmáját kihirdető pápa két évvel a dogma kihirdetése után emeltette ezt a szobrot, hogy vele örök emléket állítson tévedésmentes nyilatkozatának. A Szent Péter bazilika szentélyében, ahol a pápa az új dogmát kihirdette, márványtáblák örökítik meg azoknak a bíborosoknak, érsekeknek és püspököknek a nevét, akik ezen az ünnepélyes aktuson jelen voltak. IX. Pius alighogy 1846-banPéter örökét átvette, elhatározta, hogy a világegyház híveinek általános kívánságát teljesíti és ha ezt a püspökök is helyeslik mint az Egyház legfőbb tanítója kihirdeti: Istentől kinyilatkoztatott tanítás a keresztény nép azon általános meggyőződése, hogy Máriát az Ur Jézus édesanyját, az Isten különös kiváltságként a Megváltó érdemeire való tekintettel létének első pillanatától kezdve megőrizte az eredeti bűntől és minden kegyelemmel elhalmozta. A pápa 1848-ban bizottságot is szervezett a kérdés tanulmányozására. Míg a hittudósok azt kutatták, hogy milyen formában volt jelen ez a gondolat a szenthagyományban, azaz mint tanították a legősibb időktől kezdve ezt a püspökök, mint volt közmeggyőződés tárgya a hívők között, addig a pápa levelet írt minden főpásztornak és így kérte ki a világegyház püspöki karának a véleményét. Az eredményt valóságos népszavazásnak tekinthette, mert a 665 válasz közül 570 kitörő örömmel fogadta a pápa tervét. 57 püspök nem a tételt tagadta, hanem csak nem tartotta alkalmasnak az időt a dogmahirdetésre. Ne felejtsük el, hogy IX. Pius a racionalizmus századának kellős közepén uralkodott, egy materializmusára mérték nélkül gőgös világban, ha egyáltalán lehet valaki mértékletesen is gőgös. Negatív válasz csak nyolc volt. A teológiai bizottság miután megállapította, hogy mikor és mennyiben hirdethető ki dogmának egy tétel, a Szentírás szakembereinek a véleményét kérte ki arra vonatkozólag, hogy vannak-e a Szentírásban olyan szövegek, amelyek alapján legalább bentfoglalólag Mária szeplőtelen fogantatása bizonyítható. Az igenlő válasz után IX. Pius pápa 1854. december 8-án több mint 200 bíboros, érsek, püspök és a bazilikát zsúfolásig megtöltő keresztény nép előtt mint az Egyház legfőbb tanítója a tételt mint Istentől kinyilatkoztatott igazságot kihirdette. Amikor dogmahirdetésről hallunk, nem szabad azt gondolnunk, hogy a katolikus Egyház feje az új dogmákat "csinálja". Az Egyház az Is-
