A Szív, 1965 (51. évfolyam, 3-12. szám)
1965-12-01 / 12. szám
29 ten által kinyilatkoztatott, azaz tanított igazságokhoz sem hozzánem tehet, sem azokból semmit el nem vehet. A dogmahirdetés tehát nem mond többet mint ezt: A pápa mint az egyetemes Egyház legfőbb tanítója, hit és erkölcs dolgában tévedésmentesen megállapítja, hogy bizonyos vallási igazság az Isten által kinyilatkoztatott igazságokkö- zé tartozik. Bár a Szeplőtelen Fogantatás liturgiái ünnepének első nyomait keleten a VIL században, nyugaton pedig a IX. század elején már megtaláljuk, és bár a keresztény ókor nagy íróinál főként a keleti egyházatyáknál Mária tökéletes lelki tisztaságának és kegyelemmel való teljességének a gondolata állandóan visszatér, a középkori teológia e tétel tárgyalásánál mégis megtorpant. Hogyan állítható Máriáról, hogy lelke az eredeti bún foltjától is mentes volt, amikor hitünk egyik alapvető tanítása, hogy az Úr Jézus kereszthalálával minden embert, tehát Máriát is megváltotta. Mitől váltotta meg, ha soha semmi köze nem volt a bűnhöz, ha létének egyetlen pillanatában sem állt a sátán hatalma alatt. Duns Scotus a ferences hittudomány e dicsősége találta meg a probléma nyitját megállapítva, hogy Jézus Krisztus megváltói tevékenysége Máriára is kiterjed; mindenki mást megváltó tevékenységének eredményeként a bún rabságából kiszabadít, Máriát viszont e rabságtól megőrizte. A XV. század elején már szinte valamennyi hittudományi főiskola hirdette ezt a tételt, az ellenzéket csak a domonkos rend alkotta, Aquinói Sz. Tamás doktrínájával a késői utódok sem mertek szembe helyezkedni. A XVI. század első éveiben a már csak néhány megcsontosodott teológusból álló ellenzék egyes állításaival szemben a pápák is fölléptek. A XVII. században pedig a Mária-kultusz legjellegzetesebb kifejezése volt az eredeti bűn nélkül fogantatott Szent Szűz tisztelete. Az ünnep egyre terjedt, megülésének módja egyre fényesebb lett, számos szerzetescsalád vette be nevébe, hogy apostoli munkáját a Szeplőtelenül fogantatott Szent Szűz oltalma alatt akarja kifejteni. A XVIII. század elején az ünnep már az egész Egyházban nemcsak "de facto", hanem "de iure" is be volt vezetve. IX. Pius csak rátette a koronát erre a kultuszra azáltal, hogy dogmatikai alapját szabatosan meghatározta. Az Örök Város hagyományos ünnepe a Szeplőtelen Fogantatás napja. Délelőtt a közületek, hivatalok, üzemek hozzák el virágkosaraikat és teszik le a Piazza Spagna-n álló Mária szobor talapzatát alkotó magas oszlop lábához. De a szobrot magát is virágfüzérrel meg kell koszorűzni. Jönnek tehát a tűzoltók a gyereknép és az ifjúság nagy gyönyörűségére. Négy emelet magasra fölnyűjtózik a létra és már igyekszik is föl a nagy csendben a tűzoltó hadsereg valamelyik T
