A Szív, 1965 (51. évfolyam, 3-12. szám)
1965-12-01 / 12. szám
3 mindvégig éltető, fényes me legs ég veszi körül. Ég, mint a nagy húsvéti gyertya az oltár sarkán: diadalmasan, örvendező alázattal, mint a halál és feltámadás szimbóluma. A halálé, az áldozaté, a látszólagos megsemmisülésé, amelyből! fakadt. A föltámadásé, amely a szeretet győzelme. A szeretet erős, szent láng. Erősebb a halálnál is. A szeretet győzelem a halál felett. A szeretet feltámadás... "AZ ELISMERÉS ÉS A HÁLA VALLOMÁSA ■ IMÁDSÁG, MELYEN NEM FOG AZ IDŐ". (Claudel) A szeretet a hála bimbójából fakadó virág. Hálás köszönet, örvendező "igen" az Örök Szeretet minden megnyilvánulására. Csak az szeret igazán, aki szívből hálát tud adni: a kis adományokért, a "kis kegyelmekért", éppúgy, mint a nagy ajándékokért. Aki jósorsban és balsorsban egyaránt hálás szívvel áldja az Úr kezét. A szerető lélek hálától ittas: hálát mond Istennek, felebarátnak, napsugárnak, a házőrző kutyának, tavasznak, télnek, ellenségnek. A hálás szív a teremtés meghitt barátja. Mert Isten barátja. Nem haragszik se emberre, se a dolgokra. Mindenekhez van egy jó szava, szíves mosolya; mindeneknek hálát fogad. Mint Assziszi Sz. Ferenci csókot szór a madaraknak, megmosolyogja a vadvirágokat. Sz. Gertrúddal megértő, meleg szívébe zárja az egész teremtést, a nagy, szent, egyetemes Egyházzal egyesülve ajánlja föl a teremtményeket a Teremtőnek. A hálátlan szív rügyében elfagyott virághoz hasonlít. Halott már a születéskor. A hála a szív virágba borulása, az éltető, érlelő, gyümölcsöt termelő napfény felé fordulás; az Örök Szeretetet fogó érzékeny antenna... A szeretet második nemes tulajdonsága abizalom. A sok szép erény között talán ez a legritkább virág. Nehezen bimbózik, ritkán nyílik, kárnál tartja magát a zimankóban, hamar hervad. Ha meg lehull, nem igen nyílik másodszor. A szeretet semmin se akad meg. Nem csodálkozik farizeus módra. Ha mégis csodálkozna, még csak eszébe se jut botránkozni. Botrányban se gondol hűtlenségre. "Mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel". (1 Kor. 13, 7.) r