A Szív, 1965 (51. évfolyam, 3-12. szám)
1965-11-01 / 11. szám
45 utolsó ítélet látomása III. Pál pápa is szigorú ember volt, szigorú és türelmetlen gazda, mint elődje, II. Gyula, akinek uralkodása alatt Michelangelo, a firenzei szobrász, a Sixtus-kápolna boltozatára próféták és szibillák közé fölfestette az ember teremtését, bűnbeesését, a paradicsomból való kiűzését, a vízözönt és Isten megbékélését a Noé sarjadékából támadó új emberiséggel. III. Pál is elég gyakran fölkapaszkodott a Sixtus-kápolna állványzatára és kíváncsian nézte, mint ölt formákat, színeket, a szűkebb hazájából, Firenzéből, végleg elszakadt óriásnak a látomása. Az oltár mögött emelkedő 20 méter magas falon az utolsó ítélet jelenetének nagyszerű víziója bontakozott ki Michelangelo ecsetje alatt. Csak azért vállalhatta ezt a munkát, mert a több mint 30 évvel korábban kapott és elvállalt megrendelés kötelességét levették leikéről. Gyula pápa roppant síremlékéből szinte semmi sem lett. Evek energiája veszett kárba, vagy maradt félig bent a márványban. A 40 szoborral díszített szarkofág-kolosszus helyett csak Mózes szobra, és a kőből megszületni készülő rabszolgák szobra hirdeti az utókornak, hogy a háború, az ínség, a járvány, de az emberi haszonlesés, törtetés, intrika, rágalmazás és aljasság a múltban is tönkre tudott tenni álmokat és terveket. II. Gyula pápa 1512 november elsején, Mindenszentek ünnepén mondott először misét a Sixtus-kápolna Michelangelo által kifestett boltívei alatt. A firenzei mester 1536 áprilisában, tehát majdnem negyedszázad elmúltával szállt fel ismét az állványzatra és kezdte meg új munkáját. Előzőleg két ablakot falaztatott be, Peruginokét Orbán Miklós S.J., Róma RÓMAI ÉLETKÉPEK
