A Szív, 1965 (51. évfolyam, 3-12. szám)
1965-11-01 / 11. szám
25 ISTEN ORSZÁGÁNAK SZOLGÁLATÁBAN r f FORMOZAN Egy formózai misszionárius levele 80 éves édesanyjához, melyben beszámol missziójáról. Statisztikai IV, adatok az 1962. évi állapotot tüntetik fel. A gyermekek.... Mint említettük, missziós munkánkban a gyermekek nevelése sok nehézséggel jár. Kezdetben a felnőttek már szépen otthonossá váltak a misszióban, gyermek még azonban alig volt. Azaz volt, de csak játszani. Ha azután sikerült őket összehozni egy kis katekizmusra is, olyan zsivajt és ordítozást vittek véghez, hogy szinte kompenzációnak látszott "nagy engedményükért" a jámborság felé. A végén azután úgy elrohantak, mint a tetten ért bűnös a színtérről. Hogyisne, hiszen imádkozást követtek el! - Most már mindez másképp van. Az Üdvözítő, a gyermekek Barátja, meghódítja ezeknek a kis vadó- coknak a szívét is. Ma már a délutáni gyermekmisén csak úgy harsog a templom az éneküktől és imáiktól, és a leggézengúzabb lurkó olvassa fel az evangéliumot és egyéb miseszövegeket. Hosszú út vezetett idáig, telve sok szerető töprengéssel és útkereséssel. Es abban az itteni iskola az egyik legfőbb nehézség. Nem is szólva arról, hogy a hivatalos világnézet az iskolában a materializmus és a fejlődéselmélet, - túl a vallási indifferentizmuson. Nagyobb nehézség az, hogy az iskola elrabolja a gyermek minden idejét. Az előadások utáni órákban mindenféle iskolai gyakorlat és előkészítő tanfolyamok a felsőbb szakra, foglalják le őket. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a gyermek az iskola miatt nem jöhet el sem az esti hitoktatásra, sem az esti szentmisére, áldásra stb., sőt még vasárnapi szentmisére sem. Ezen csak úgy lehet segítem, hogy a tanulók vasárnap reggel ötkor kelnek és egy korai diákmisére jönnek el. A hitoktatás pedig csak a nyári nagyvakációban lehetséges. Összegyűjtjük őket egy-egy hónapra, reggeltől-estig. Délben a misszióban étkeznek. Van hittan, vetítettképes előadások, énekórák, van játék és főként vannak "pajtások". Az első ilyen kurzusok ideszoktatták őket, - és most már szívesen vannak a misszióban. Ha véletlenül
