A Szív, 1965 (51. évfolyam, 3-12. szám)

1965-10-01 / 10. szám

43

találnia, hogyan jusson fel a húsz méter magasba. Az első tervekről is hamarosan kiderült, hogy ország-világ előtt örökre csúffá tenné a maga sovány és fukarságról beszélő néhány apostolalakjával a már európai hírnek és akkoriban így világhírnek örvendő művészt. A 24 évvel korábban elkészült Sixtus-kápolna mennyezetét kék alapon arany csillagok díszítették. Erre a mintegy 800 négyzetméternyiboltozatra akarta fölfestetni Gyula pápa a 12 apostol alakját, miután kolosszális síremléke tervének kivitelezésétől több okból, de pénzhiány miatt is elállt. Michelangelo símivalóan kevésnek és banálisnak találta a gondolatot. Körülbelül úgy nézhetett a pápára, amint Bramantéra nézett, amikor az bemutatta a kápolnában magában, hogyan juthat fel akőműves és a festő a 20 méter magasban lévő boltozathoz. Braman- te az első pár négyzetméterhez négy lyukat nyitott a boltozaton, ezeken keresztül lehetett köteleken föl-lehúzni a lebegő pallót. Michelangelo szeme azonnal megakadt a négy lyukon; Hogyan festem be az újból bevakolt nyílásokat? Erre Bramante sem tudott válaszolni. így Michelangelónak kellett kezébe venni a papírt és a szenet. Olyan állványt tervezett, hogy a találmánynak Bramante is jó hasznát vehette a Szent Péter bazilika építésénél.

Michelangelo 1508 május 10-én kezdte meg a Sixtus-kápolna boltozatának a kifestését. A 40 m hosszú, 13 m széles és két oldalán 6-6 szinte közvetlen a mennyezet alatt nyüó ablak által megvilágított tekintélyes térség római arányok szerint csak amolyan templomocs- kának sem tekinthető, de kápolnának monumentális. Michelangelo, hogy a térhatás monumentális jellegét erősítse, kora sablonjait megtagadva, nem egyszerűen bekeretezett jelenetekkel rakta tele a mennyezetet, hanem azt a perspektíva törvényei szerint kinyitotta. A körben megfestett és a még magasabbra szöktetett márvány párkányt teleültette prófétákkal és Szibillákkal, a mennyezet közepén az üdvösségtörténet ószövetségi jeleneteit sorakoztatta föl, kezdve a teremtés első napjától egészen addig, hogy a vízözönből megmenekült Noé és családja új életet kezd azon a földön, mely fölött a megengesztelődött Isten békéjének szimbólumaként a szivárvány hét- színú íve ragyog. A 9 jelenetből megszerkesztett képsort a képmezők négy sarkára ültetve 20nudo őrzi. Mindegyik, a maga fiatal testének szépségével, a harmadik képen a Teremtő érintéséből születő Adámnak istengyermeki boldogságát tükrözi. Ezért nem bántó meztelenségük és ezért a mélyen keresztény lélekből fakadó fogalmazásért nem jut eszébe senkinek sem, hogy a freskót anatómiai tanulmánynak, vagy pedig egy reneszánsz Rodin vázlatgyújteményének nézze.