A Szív, 1965 (51. évfolyam, 3-12. szám)
1965-10-01 / 10. szám
Önuralom o hnzoséletben Nagyon sokan gondolják azt, hogy a házasság teljes szabadságot ad a ház as társaknak a nemi élet terén, és többé semmi sem bános számukra, az önuralomra ezentúl semmi szükség sincs. Ezt a felfogást főleg azok terjesztik, akik nyíltan istenteleneknek vagy kételkedőknek vallják magukat, és azt képzelik, hogy saját maguk határozhatják meg az erkölcsi törvényeket. Újságokban és folyóiratokban hirdetett felfogásuk lassanként megfertőzte az embereket, sőt hatásuk észrevehető a hitükben nem eléggé jártas katolikusok életében is. Érdemes azért megfontolnunk a házaséletre vonatkozó keresztény életelveket, hogy világosan lássuk: miért van szükség az önuralomra a házastársi jogok gyakorlását illetőleg, és hogy milyen módon biztosíthatjuk ezt az önuralmat? Isten öntötte belénk testi vágyainkat, hogy azok segítsenek minket Őáltala megszabott céljaink elérésében. Minthogy azonban Isten értelemmel és akarattal is felruházott minket, nem hagyatkozhatunk rá vakon ösztöneink követelőzésére oktalan állatok módjára, hanem öntudatosan kell törekednünk a józan ész és a kinyilatkoztatás világánál felismert életcélunkra, és ennek megfelelően uralkodnunk kell vágyaink, ösztöneink felett. Két legfontosabb testi vágyunk a táplálkozással és a fajfenntartással kapcsolatos vágyak. Az evés-ivás célja, hogy testi életünket fenntartsuk. Mindenki előtt világos, hogy az egészséget, sőt életet veszélyeztető mértéktelen evés, vagy ivás helytelen és bűnös, mert ellenkezik Istentől kapott rendeltetésünkkel. Szükség van tehát e téren az önuralomra. Amikor valaki beteg, még inkább szüksége lehet arra, hogy bizonyos ételektől, vagy italoktól tartózkodjék, ha azok ártalmasak számára. Ugyancsak szükség van az önuralomra a kábí- tószerekhasználatábanis. A szükséges önuralom elsajátításában maga az Egyház is segít minket, amikor bizonyos időszakokban böjtöt, vagy a húseledelektől való megtartóztatást ír elő, s ezt magasabb- rendú lelki indítóokokkal köti össze, mint pl. a Krisztus szenvedésével való egyesüléssel, búnbánattal, vezekléssel, nagy kegyelmek 16 rr