A Szív, 1965 (51. évfolyam, 3-12. szám)

1965-10-01 / 10. szám

Cser László S.J.

I

AZ ÉLŐ TÖRVÉNY

10. AZ, .ÉRETT’ ’

• KERESZTÉNY

z Egyház nem állapít meg valami magas kort azok számára, akikre a püspök keze által a bérmálásban reáhívja a Szentlel- ket. Legtöbb esetben tizenkét éves fiuk és lányok részesülnek ebben a szentségben. S ezzel elérték az "érettség" korát. Az Egyház látható, szervezett testének, gyakorlati, élő, érett tagjaivá lettek.

K/liben áll ez az é rét ts ég ? A megbérmált először is tud- * ja, mit hisz és miért. Ismeri vallását. Nem minden részletében még, hiszen korra még fiatal s ahogy belenő az életbe, az élet kérdései szaporodnak körülötte. Halálig tanul az ember olvasás, tapasztalat, új helyzetek és körülmények kényszere vagy szellemet, lelket gazdagítóhatása alatt. Kikerülhetetlen az, hogy akiben megvan a lelki érettség alapja, ne indulna készségesen újabb és újabb felfe- dezőutakra saját lelkisége, Egyháza múltja, jelene, tanítása, erkölcsi világnézete és korával kapcsolatos küzdelmeinek birodalmában. Ha az alap-érettség megvan, minden szervesen kapcsolódik ehhez az alaphoz. Ez az alap-érettség tehát elsősorban Krisztus Egyháza tanításának ismerete. Ezzel együtt a hit gyakorlása a mindennapi életben. A hit Isten adománya s erősödik vagy gyengül aszerint, hogy milyen mértékben fogadjuk el és dolgozunk együtt ezzel az isteni ajándékkal. Az érett keresztény tudja, hogy szüksége van azokra a forrásokra, melyek lelkének talaját megöntözik, hogy ott nőjön, fejlődjön és teremjen a hitből fakadó krisztusi cselekvésmód. Az érett keresztény tehát ismeri Isten reá vonatkozó akaratát Krisztus és Egyházának közlésén át, gyakorolja hitét, hogy ismerete életté váljon. Éspedig úgy, hogy Krisztus szelleme, gondolkodásmódja, érzésvilága és cselekedetei éledjenek fenn benne s ezek kapcsolják személyes kapcsolattal Krisztushoz, Egyházához és embertársaihoz.