A Szív, 1965 (51. évfolyam, 3-12. szám)

1965-09-01 / 9. szám

39 janak rá a Szentírás gyakori és eszmélődő olvasására az Egyháztól megadott irányelvek szerint". Igen: imádkozzunk is ennek a szándéknak a megvalósulásáért, de kezdjük el a gyakorlását is a saját életünkben! AN YA LETTÉL... Édes Kis Lányom! Tehát anya lettél. Gyermeked van. Kimondhatatlan boldogságérzet tölt el. Szíved kicsinek bizonyul a nagy boldogság befo­gadására. A mai naptól kezdve nem vagy már egyedül. Itt van a kicsi gyermeked is! Te mindig kissé nyugtalan, állhatatlan voltai. Most ennek vége. Tu­dom, egészen megcsendesedtél. Béke tölti el szívedet. Még sohasem érezted magad ennyire elrejtettnek, mint most, amikor gyermekeddel a természet nagy ritmusába olvadtál. Ez talán a legszebb és legnagyobb, amivel az anyaság megajándékoz minket. Gyermeked van, nem vagy egyedül... Es mégis... már a szülés pilla­natától kezdve elszakadsz tőle. Az első nappal kezdődik ismét a búcsúz­kodás. Édesanyái mivoltod egy állandó fájdalmas búcsúzkodás. Te táplá­lod és nevel ed, így erősödik és önállóvá lesz, Téged pedig egyre inkább magadra hagy, ahogy te is elhagytál engem. Ez az édesanyai sors... Vágyunk a gyermekkori Eden után egy kissé beteljesül gyermekeink­ben. Gyermekeddel együtt te is egy kissé ismét a gyermekkorba térsz vissza. Naponkint belépsz vele abba az új, csodálatos világba, mely előtt ő csodál kozva nyitja fel szemét. Életének mozzanatai még szentül és érintetlenül bontakoznak ki előtte, ezek Előtted is, a gyermekedet figyelemmel kisérő anya előtt is, ismét szentek és csodálatossá lesznek... Gyermeked elvezet ismét az élet titkai és csodái közé. Agyermek még szorosabbá teszi a kapcsolatot közted és férjed között. Hiszen a Ti gyermeketek! Egyben azonban köztelek is áll. Vele egy “harmadik” lépett "édes-kettestek" közé... Légy nagy megértéssel férjed­del szemben, ha esetleg nem mindjárt szokná meg ezt az új állapotot. Kissé féltékeny lesz. Légy okos és ne adj okot a féltékenységre túlságos anyai szereteteddel. Egy szikrányi féltékenység úgyis megmarad szívé­ben. Ezt néha észre is veszed, amikor adott pillanatban például így szól: a Te gyermeked... a Te gyermeked... Igyekezzél gyermeked iránti köte­lességedet úgy teljesíteni, hogy férjedet el ne hanyagold. Egészen úgy­sem fog sikerülni. Gyakran fogod csendes óráidban megállapítani, hogy egyik a kettő közül mindig egy kissé háttérbe szorul... Édesanyád.

Next

/
Thumbnails
Contents