A Szív, 1965 (51. évfolyam, 3-12. szám)
1965-09-01 / 9. szám
39 janak rá a Szentírás gyakori és eszmélődő olvasására az Egyháztól megadott irányelvek szerint". Igen: imádkozzunk is ennek a szándéknak a megvalósulásáért, de kezdjük el a gyakorlását is a saját életünkben! AN YA LETTÉL... Édes Kis Lányom! Tehát anya lettél. Gyermeked van. Kimondhatatlan boldogságérzet tölt el. Szíved kicsinek bizonyul a nagy boldogság befogadására. A mai naptól kezdve nem vagy már egyedül. Itt van a kicsi gyermeked is! Te mindig kissé nyugtalan, állhatatlan voltai. Most ennek vége. Tudom, egészen megcsendesedtél. Béke tölti el szívedet. Még sohasem érezted magad ennyire elrejtettnek, mint most, amikor gyermekeddel a természet nagy ritmusába olvadtál. Ez talán a legszebb és legnagyobb, amivel az anyaság megajándékoz minket. Gyermeked van, nem vagy egyedül... Es mégis... már a szülés pillanatától kezdve elszakadsz tőle. Az első nappal kezdődik ismét a búcsúzkodás. Édesanyái mivoltod egy állandó fájdalmas búcsúzkodás. Te táplálod és nevel ed, így erősödik és önállóvá lesz, Téged pedig egyre inkább magadra hagy, ahogy te is elhagytál engem. Ez az édesanyai sors... Vágyunk a gyermekkori Eden után egy kissé beteljesül gyermekeinkben. Gyermekeddel együtt te is egy kissé ismét a gyermekkorba térsz vissza. Naponkint belépsz vele abba az új, csodálatos világba, mely előtt ő csodál kozva nyitja fel szemét. Életének mozzanatai még szentül és érintetlenül bontakoznak ki előtte, ezek Előtted is, a gyermekedet figyelemmel kisérő anya előtt is, ismét szentek és csodálatossá lesznek... Gyermeked elvezet ismét az élet titkai és csodái közé. Agyermek még szorosabbá teszi a kapcsolatot közted és férjed között. Hiszen a Ti gyermeketek! Egyben azonban köztelek is áll. Vele egy “harmadik” lépett "édes-kettestek" közé... Légy nagy megértéssel férjeddel szemben, ha esetleg nem mindjárt szokná meg ezt az új állapotot. Kissé féltékeny lesz. Légy okos és ne adj okot a féltékenységre túlságos anyai szereteteddel. Egy szikrányi féltékenység úgyis megmarad szívében. Ezt néha észre is veszed, amikor adott pillanatban például így szól: a Te gyermeked... a Te gyermeked... Igyekezzél gyermeked iránti kötelességedet úgy teljesíteni, hogy férjedet el ne hanyagold. Egészen úgysem fog sikerülni. Gyakran fogod csendes óráidban megállapítani, hogy egyik a kettő közül mindig egy kissé háttérbe szorul... Édesanyád.