A Szív, 1965 (51. évfolyam, 3-12. szám)

1965-09-01 / 9. szám

34

Nem tudjuk ki leánya volt Púpos Eszti. A lőcsfalvi pap valószínűleg a családot akarta kímélni, mikor csak a falu-adta nevét örökítette meg. Tény az, hogy Eszti púpos volt és 29 esztendőt adott neki a jó Isten, de ilyen rövid idő alatt is helybeli történelmet csinált. A lőcsfalvi templom őrzi keze nyomát: a szószéken a takaró az ő keze műve és nem is akármilyen műve, mert a négy evangélista van ráhímezve; csipkék, miseruhák, kehelyfedők, oltárterítők s ki tudná leírni mind a többit. Ezek után világos, hogy kíváncsiak volnánk tudni, ki is volt ez a Púpos Eszti?

Tizenkét éves koráig éppen olyan volt, mint a falu többi 12 esztendős leánya. Igaz, kicsit sápadtabb, kicsit soványkább, mint a többi és kicsit vállbán haj lottabb a háta. De ezt észre sem vették s nyilván csak Esztinek hívták.

Egyszerre csak - ez olyan hirtelen jött, mint sok másféle betegség - a hajlott vállon a háta nőni kezdett és addig nőtt növekedett, hogy apja-anyja ijedelmére egy reggel arra ébredtek, hogy púpos lett a lányuk, az Eszti. Futottak vele orvoshoz, kórházba, de bizony ez ellen még nem találtak orvosságot. így lett Esztiből a falu nyelvén Púpos Eszti.

No, de az ilyen dolog nemcsak kívülről látszik, hanem belső elváltozásokat is okozhat szülőknél, betegnél egyformán. Okozott is. S mivel a lelki elváltozás lelki orvosra szorul, így került bele Púpos Eszti történetébe a lőcsfalvi pap. A szülők vigasztalhatatlanok voltak. Mint ők mondták, leányuk csúfsága révén ők maguk is a falu csúfjává lettek. A kis leány is szenvedett. A falu lakói, főleg a fiatalság, bizony nem angyali társaság és a csúfondároskodás itt is ott is úgy érte a leánykát, mint a kés-szúrás. Vérzett bele. Mi is lehet egy ilyen leányból? - kérdezgették magukban az emberek.

Mikor már annyira fajult a dolog, a lőcsfalvi pap tanácskozásra ült össze a zárda-iskola főnöknőjével, Alfonza nővérrel, aki az óvóPUPOS ESZTI SZÍRITAI