A Szív, 1965 (51. évfolyam, 3-12. szám)
1965-09-01 / 9. szám
25 Jávát egy nép sem ismerte Izrael határán kívül és ők mégis meg vannak róla győződve, hogy nincs más Isten Izrael Istenén kívül. Világhódító nagyhatalmak büszkén mutogatják isteneiket, pompás templomaikat, mondván, hogy íme nálunk van egyedül győzelem, élet és üdvösség. Izrael azonban kitart makacs ragaszkodással atyáinak Istene mellett. Az egész világgal szemben tőle várja a szabadulást és az üdvösséget; s Üdvözítőjének, Megváltójának nevezi Ót. Honnan ez a csodával határos hit, ez a bámulatos öntudat ebben a félvad népben? A modern tudomány tanácstalanul áll a tagadhatatlan jelenség előtt. Pedig olyan egyszerű a felelet: - Izrael valóban találkozott Istennel. Isten valóban kinyilatkoztatta magát Abrahámnak, Izsáknak, Jákobnak és Mózesnek. "Ezt egyetlen más néppel nemcselekedte", (147. Zsolt. 20.), csak Izraellel. Ennek a kis népnek történelme nem egyéb a megváltó Istennel való szakadatlan találkozásnál. Ezért az a túláradó öröm minden igaz izraelita szívében; ezért örvendezik Izrael "alkotójában, királyában", mert tudja, hogy az Úr szereti népét. (149. Zsolt. 2.4.) Abrahám meghívása a Kr. előtti huszadik században történt. Tehát kb. négyezer évvel ezelőtt. Kétszáz-kétszázötven évvel később Jákob Egyiptomba költözött fiaival. A zsidók egyiptomi tartózkodásának idejét igen nehéz megállapítani. A legvalószínűbb számítások szerint kb. 400 évig éltek a zsidók Egyiptomban. Az e téren uralkodóbizonytalanság miatt nem köny- nyűmegjelölni azt sem egész pontosan, mikor történt Palesztina elfoglalása. Minden valószínűség szerint a Kr. előtti 14. vagy 13. században. Közelebbi adatok hiányzanak. Bizonyos azonban, hogy amikor Izrael félnomád törzsei megjelennek a Jordánnál, Kánaán határán, se Babilónia, se Asszíria, se Egyiptom nincs olyan hatalmas, hogy bele tudna avatkozni Kánaán belpolitikai ügyeibe. Ehhez járult még az a kedvező körülmény is, hogy az aránylag kicsi Kánaán maga se volt egységes. így a pusztában megedzett zsidó törzsek aránylag könnyen föléjük kerekedtek. Izraelnek a Szentiélektől ihletett történetírói azonban egy kicsit másként magyarázzák ezt;a "honfoglalást". A Jordánon való átkelés az izraeliták honfoglalásának első állomása volt. Jerikó volt az első város, amely kezükbe esett. Innen raj- zottak ki a megígért föld meghódítására. Ezt a földet ui. maguknak f
