A Szív, 1965 (51. évfolyam, 3-12. szám)
1965-03-01 / 3. szám
31 nek, formák harmóniája, akkor még egy csókot is odacuppantanak a kipuderezett arcocskára. Időró'l időre átszáguld az autókkal teletömött úttest labirintusán egy-egy siserehad süvölvény gyerek. Csak falkában járnak, soha egyedül, - egyedül életveszélyes volna bármelyiknek. A magyar búcsúk fakanala helyett a múanyag bunkó itt a divat. Huppannak az ütések a sok göndör koponyán, a bakfis lányok a legközelebbi üzletbe kényszerülnek, legalábbis addig, míg ez a tatárjárás elvonul. Mindenki lelkiismeretesen betartja a játékszabályokat. Tizenkét éven felül senki sem öltözteti jelmezbe a gyerekét. Tizenötön felül mindenki halálos biztonsággal sétálhat ebben a nyüzsgésben. Az ifjú házasok megtisztelik egymást a konfettivel, de inkább csak azért, hogy megmutassák a kis trónörökösnek miként is kell csinálni. Még a főtisztelendő úr is megkapja a maga adagját, de előtte egy velencei dáma pukkedlizik, a papa meg szerény humorral így kommentálja kislánya merészségét; Egészségére, eminenciádnak! Érdekes, hogy soha senkinek sem jut eszébe kisfiát ezen a mindenestől kedves maskarádénbíborosnak vagy prelátusnak öltöztetni. Rendőregyenruha akad, tűzoltó is, de aprócska eminenciás, vagy mon- signore, vagy barátkámzsás fiúcska ill. apácaruhába öltöztetett lányka sohasem. A rendőrt említettük, nos, a rendőrnek nincs sok tekintélye ezen a napon. Az autók kétségbeesetten dudálnak, az úttesten hömpölygő tömeg nem akar utat engedni, egymásra torlódik a forgalom, rendet akar teremteni a birkanyájként összefutó kocsik között a biztos úr, a signor agente. Egyszerre csak méltóságteljes alakját mint méhraj vagy húsz diák zsongja körül, segíteni akar mind, dirigálják az autókat, integetnek a hátullevőknek, jótanácsokat adnak a söfőröknek, amikor pedig a signor agente közébük akar vágni, őt is ellátják az általuké farsangra összeállított szolgálati szabályzat különösen hangzó paragrafusaival. A Cola Rienzo Tiberis felé eső végén, ahol a nyílegyenes út térré szélesedik ki, harsány nevetés jelzi, hogy valami szokatlan szenzáció akadt, amit mindenkinek meg kell csodálni. Átverekedjük magunkat a tömegen. Először azt hisszük, hogy a csoportba fényképezésre állított 8-10 gyerek egymásnak ellentmondó jelmezein derülnek az emberek. De aztán látjuk; egészen másról van szó. A járda köz epén egy fiúcska a kutyáját sétáltatja. A kurtalábú tacskó derekára krepppapírból piros szoknyát kötöttek, fején is bóbita díszeleg és ahogyan fontoskodó orral mindenki felé odaszagol, ahogyan okos barna szemeivel megmustrálja gazdája barátait és barátnőit, csakugyan komikus jószág. A narancsot áruló terebélyes asszonyság úgy nevet,