A Szív, 1965 (51. évfolyam, 3-12. szám)
1965-07-01 / 7. szám
37 KI SZÁMÍT FELNŐTTNEK? A mai ifjúságot gyakran letorkolják azzal, hogy gyerekesen, éretlenül viselkedik. Arról azonban már nemigen hallanak, hogy ki számítható felnőttnek; hogy mik az érettség jelei. Pedig ez olyan fogalom, amelyet még a felnőtteknek is érdemes megfontolniuk. Mert még a felnőttek között is akadnak éretlenek. Testileg felnőttnek számít valaki, ha fejlődésében elérte a normális fokozatot, ami átlagban a 25. év körül fejeződik be. Természetesen nem ez a fogalom érdekel minket, hiszen ezt általában nagyobb erőlködés nélkül mindenki eléri, ha egészséges a szervezete. Nemileg érettnek számít az, aki képes az életadásra. Ez már sokkal előbb bekövetkezik, mint a testi felnőtt-kor elérése. Már a serdülőkorban lévő gyermekek érettek ebből a szempontból. Tehát erről sincs szó, amikor az ijfúság éretlenségéről beszélnek. Mindezeken kívül van lelki, vagy érzelmi érettség is. Ezt azonban már nem éri el mindenki, aki testileg fejlődött. Ehhez ugyanis nem elég az idő és a testi egészség, hanem az önnevelésre is szükség van. A kisgyermekek még éretlenek lelkileg és érzelmileg. Világos jele ennek, hogynem tudnak uralkodni érzelmeiken, nehézségeiket nem eszükkel oldják meg, hanem érzelmeikre hallgatnak, szinte semmi felelősségérzetük sincs, csak magukat szeretik és álomvilágban élnek. Hasonló tünetet láthatunk azoknál a felnőtteknél is, akik gyengeel- méjűek, vagy valamely betegség folytán képtelenek agyuk kellő használatára. Ezek nem tehetnek állapotukról. Az éretlenül viselkedő felnőttek vagy ifjak nagy részénél azonban nem ilyen súlyos és reménytelen a helyzet. Nem egy közülük sok mindenben normálisan viselkedik, felelősségteljes állást tölt be, és
