A Szív, 1965 (51. évfolyam, 3-12. szám)
1965-06-01 / 6. szám
27 rült ki abban, hogy a Megváltónak testileg édesanyja lett. Mivel a megváltás művébe kapcsolódva nekünk is anyánk lett, most az égben folytatja azt, amire a földön hivatása volt, viseli gondunkat és segít bennünket közbenjárásával az örök haza felé. Ezért tiszteli őt az Egyház mint közbenjárót, segítőt "Advocata, Auxiliatrix, Adjutrix és Mediatrix" címmel. Ez a tisztelet Krisztusnak, az egyetlen media- tomak a méltóságából sem le nem von, sem ahhoz semmit hozzá nem tesz. Máriának az egész Egyházhoz való kapcsolata is szoros. A szentséges Istenanya az Egyháznak előképe, a tökéletes hitnek és szeretetnek, valamint Krisztussal való egységének a mintaképe. Előképe az Egyháznak avval is, hogy egy személyben birtokolja a szűzi érintetlenséget és az anyaság teljességét. így az Egyház is mind a szüzesség szépségében, mind az anyaság teljében egyszerre tündöklik. Méltán érdemli meg Mária, hogy az Egyház különös módon tisztelje őt. Legősibb időktől kezdve a hívek Máriának, mint Istenanyának a segítségét és oltalmát kérték. Mária istenanyai méltóságát az efezusi zsinat védte meg a téves tanítással szemben és azóta a Mária-tisztelet egyre fejlődött. Valóra vált, amit hálaadó énekében Mária maga mondott: - Boldognak hirdet engem minden nemzedék, mertnagyott tett velem a hatalmas. - Az a tisztelet, amely- lyel a keresztény nép Máriát körülveszi lényegesen különbözik az Istennek kijáró tisztelettől, de igen alkalmas arra, hogy ez utóbbit fokozza. A Mária-tiszteletnek az Egyháztól jóváhagyott különböző formái azt eredményezik, hogy az anya tiszteletén keresztül isteni Fiát is jobban megismerjük, szeretjük őt, megdicsőítjük és parancsai szerint élünk. A zsinat szántszándékkal adja ezt a tanítást és buzdítja is az Egyház valamennyi gyermekét arra, hogy aMária-tisz- teletet ápolják, e tiszteletnek az egyházi hatóságok által jóváhagyott formáit becsüljék, tartsák meg mindazt, amit az Egyház Mária és a Szentek képeinek tiszteletére vonatkozólag elrendelt. A hittudomány művelőit és a hitszónokokat a zsinat arra inti, hogy a Mária-tisztelettel kapcsolatban mind a túlzástól, mind a szűkkeblúségtől tartózkodjanak. Amint Mária testestől lelkestől a mennyország lakója és így a ránk váró örök élet kezdete és képe, hasonlóképpen amíg földi vándorutunkon járunk és az Úr napjának érkeztét várjuk, reményünknek és vigasztalásunknak is szimbóluma. Kérje csak minden keresztény hívő állhatatosan a Szentséges Istenanyát, aki minden embernek is égi édesanyja, hogy a szentekkel egyesülve járjon közben értünk Szent Fiánál, eszközölje ki, hogy minden hívő, de azok is, akik az Üdvözítőtmég nem ismerik, békében és egyetértésben Isten egyetlen népébe tömörüljenek és így dicsőítsék meg a végtelenül szent és oszthatatlan háromságos egy Istent. (Folytatjuk)
