A Szív, 1965 (51. évfolyam, 3-12. szám)
1965-06-01 / 6. szám
4 nyitja hívei vallásos életét. Mikor Amerikába özönlöttek az ir, olasz, később magyar, szláv katolikus tömegek és minden tanultság, képzettség nélkül útépítésnél, bányákban, gyárakban dolgoztak, szükségük volt arra, hogy mindenben papjaik irányítsák őket, hiszen ezzel előbbre jutásukat biztos ították. Napj ainkban már sok a művelt, jelentős hivatást és állást betöltő katolikus. Miért ne adhatnák elő véleményüket? Miért nem ajánlják fel segítségüket? A megnövekedett számú egyházközségekben hogyan legyen a pap továbbra is tanácsadó, mikor ügyvédek vannak hívei között? Miért kell neki végeznie minden plébániájával kapcsolatos üzleti feladatot, mikor nála gyakorlottabb üzletemberek élnek egyházközségében? Nemcsak a pénzsegítés a fontos, de képességünk bekapcsolása legalább annyira szükséges az egyházközség és egyházmegye vérkeringésébe! ^^.z egész Egyház egy "közösség", ahol mindenki kap és mindenki ad a "közösségnek". Krisztus, Egyházának láthatatlan feje, minden tagjába életet visz, de minden tagjának tovább kell vinnie azt az életáramot, hogy az egész Egyház teste egészséges vérkeringés által mindenüvé hozza-vigye azt a megszentelt életet, mely Krisztus élete bennünk, földi emberekben! nak helyén már Jézus alakját látom. A szelíd Jézusét, amint megnyitott oldalának sebére mutat. A Szív nem látható. A szobrász nem helyezte oda a lángoló, tövissel megkoszorúzott Szívet. Megengedte nekünk, hogy alkotásához mi is hozzájáruljunk és ne egy ábrázolt szívre tekintsünk, hanem az áb- rázolhatatlanra: Isten szeretetének örök áramlására. Az Atya szere- tetére, mellyel világunkat teremtette és egyszülött Fiát adta oda érte; a Fiúéra, mely a keresztfán bemutatott áldozatban üdvösségünk kiapadhatatlan forrása lett. És a Szentiélekére, melynek sugallatai és pünkösdi tüze - mint a vérkeringés az emberi szervezetet - szüntelenül átjárja az egyház életét, regenerálja a sejtjeit. Jézus szelíd, magához hívó, szeretettel biztató arca - és az a sebhely az oldalán! Kiáltó ellentéte az emberi teherbírásnak, mivel oly ritka ebben az életben, hogy szeretettel hajiunk oda azokhoz, akiktől sebetkaptunk. De ezek itt a megváltás stigmái. A fájdalom és az áldozat feloldása a szeretetben. Június — Jézus Szívéé A templom még őrzi a májusi virágok illatát, de a főoltár fénykoszorújában a Szűzanya szobrá-
