A Szív, 1965 (51. évfolyam, 3-12. szám)

1965-06-01 / 6. szám

3 egy szervezet tagjává válni, mint irányítani egy ember-csoportbo- nyolult lelki életét? ki kényelmesen hajtja autóját a sima műúton, gondol-e azokra, akik az utat építették és fenntartják? Aki lakásába lépve egy uj­jalfelkapcsolja a villanyt, míg élvezi a fényt, gondol-e azokra, akik az áramfejlesztéssel bajlódnak, akik a vezetékeket a házig hozták, akik a villanykörtéket sokféle anyag munkálásával végül is kezünkbe adták vagy helyükre csavarták? Ritkán gondolunk azokra, akik anya­gi életünket kényelmesebbé tették. Azt mondjuk: mi is megtesszük a magunk részét, mi is kivesszük a részt civilizációnk létrehozásában és fenntartásában a magunk módján. együk ezt meg a magunk módján Egyházunk életében is! Időnk, fizikai, szellemi, lelki erőnk bekapcsolásával az Egyház élet­áramába. S bár jogunk a bölcs kritika, szeretetünket se vonjuk meg azoktól, akik életüket hivatásként lelkünk gondozására szentelték. Imádkozunk értük, hogy helytálljanak? Hogy örömük legyen a munka közöttünk? Mi az Egyháznak a szerepe? Az, hogy a Krisztus által meghozott üdvösséget szervezetten továbbítsa egyénnek és kö­zösségnek. Szükség van a szervezett irányításra, hiszen Isten ke­gyelméből már ötszáz milliós katolikus tömeg lepi el a földet nap­jainkban. Szükséges az egyházmegyei, plébániai határok megállapí­tása, Krisztus tanításának közvetítése szószékről, sajtó, rádió, te­levízió által. Szükségesek az iskolák, az egyházközségi szerveze­tek. Es szükséges az adakozás, mindezt a munkát elvégezni. ^^okan, ha olyan országból jöttek, ahol állami adóból építettek templomot, fizették a papot, vagy földesurak kegyén függött templom és egyházi élet, nehezen értik meg, hogy Amerikában a kegyúr a nép maga, az állam nem szól bele, de nem is segíti az Egyházat és csak úgy áll a templom, iskola, ha mindenki hozzáadja filléreit és dollárait. Gondolnak-e arra azok, akik nem szeretik a "gyűjtéseket", hogyapénz a szolgálatukra van? A te templomod épül, a te templomodat tartja fenn, a te gyerekeid iskoláját virágoztatja, a te papodat táplálja. Azt a papot, aki kereszteli gyerekeidet, eske­ti, gyóntatja, áldoztatja, utolsó kenettel előkészíti a te területed hí­veit, köztük téged is. Azokat az egyesületeket vezeti, melyeknek te is tagja vagy. Mindent visszakapsz, amit adsz! Kivételes esetekben előfordulhat, hogy a papság erős kézzel irá-

Next

/
Thumbnails
Contents