A Szív, 1965 (51. évfolyam, 3-12. szám)

1965-05-01 / 5. szám

30 áldozatot jelent neki. Elet s halál-küzdelemről van szó, amithosz- szadalmas betegeskedés követ. És mégis neki mer vágni ismét...- Nagyon jó férjem van, Erzsi. Nem sok ilyen akad. Az első gyer­mek után azt mondta neki az orvos: Egyhamar nem lehet szó több gyermekről. Kímélnie kell feleségét, m% újra visszanyeri egészsé­gét.- Ameddig csak előírja ezt - válaszolta férjem habozás nélkül. A szomszédos szobában voltak, s azt hitték, én alszom. Ezért teljesen szabadon és nyíltan beszéltek egymással.- Ez nehéz lesz az Ön számára, ilyen fiatal korban.- Hagyjuk ezt, doktor úr! Nem fogom éreztetni feleségemmel. Azonban Ön bizonyára tud néhány figyelemreméltó tanácsot adni.- Válasszák el hálószobájukat... csak keveset dohányozzék és igyák... ne egyék sok húst és kerülje az erős fűszereket. Különösen pedig arra törekedjék, hogy másfelé irányítsa figyelmét. Egyéb dol­gokat helyezzen érdeklődése előterébe. Foglalja le magát a vizsgák­kal, merüljön el a zenébe, vagy másvalamibe, amihez különösen kedve van. Ne felejtse el a kerti munkát, s főleg a testi kifáradás fontosságát. De mindenekelőtt, mindenekelőtt arra törekedjék, ked­ves tanító úr, hogy uralkodjék képzeletén és kerüljön minden olyan bizalmaskodást is, ami közvetlen vonatkozásban áll a szeretet vég­ső és legmélyebb megnyilvánulásával. Ilyen helyzetben, ahol a leg­erősebb elhatározásra van szükség, legkisebb engedményt sem tehet az ember, s így biztosabban és könnyebben célhoz ér. Csak egy iga­zi férfi képes megállni a helyét és megőrizni lelkierejét, s egyéb dolgokba fektetni energiáit, mindaddig, amíg ez szükséges. És van felettünk Valaki, aki erőt ad nekünk, amikor kifogynánk saját erőnk­ből.- Ön sok családot ismer, Erzsi. En azt hiszem még sokan vannak a mienkéhez hasonló helyzetben, hogy egy ideig várniuk kell a követ­kező gyermek megérkezésével. Azért mondom el Önnek mindezt, hogy másokon is segíthessen vele.- Sajnos, a legtöbb esetben az emberek azt hiszik, hogy minden­nek magától kell mennie, és mindjárt elcsüggednek, ha valami ne­hézségre bukkannak. Kedvüket vesztik, megfeledkeznek minden elő­vigyázatosságról és nem hisznek többé a felettük álló erőben - mond­tam neki.- Ilyen nehéz időket nem lehet átvészelni Isten segítsége nélkül.

Next

/
Thumbnails
Contents