A Szív, 1965 (51. évfolyam, 3-12. szám)

1965-05-01 / 5. szám

31

Nekünk is voltak nehéz óráink. Ilyenkor higgadtan valamelyikünk így szólta másikhoz: Gyere, imádkozzunk együtt. És a vihar mindig elmúlt.-Mindig meg kellene értetnünk az emberekkel, hogy milyen fontos az Istenbe és az imába vetett hit. Mily gyakran gondoltam már erre - szóltam hozzá.- De az embernek magának is meg kell tennie, amire képes. Nagyon örültem annak, hogy meghallottam az orvos tanácsait és megtudtam, miben segíthetek. Pompás volt! Nem árultam el, hogy mindent tudok. A férfiak nagyon érzékenyek és nem szeretik, ha átlátnak rajtuk. A férjem sem szólt semmit arról, hogy mit kell tennie. A gyermekszülés után három héttel megkértem, hogy aludjék egy másik szobában, s így kíméljen meg engem s a gyermeket az esetleges felébredéstől. Megváltoztattam a főztömet is azzal a megoko- lással, hogy a szoptatós anyának több főzelékre és kevesebb húsra van szüksége és alig használhat fűszereket. Majd pedig megállapítottuk, hogy férjem hízásnak indult és ezért jó lesz, ha kerti munkákat végez. Béreltünk is egy kis kertet a miénk mellett. Mindkettőnknek nagy öröme telt abban, hogy észrevétlenül segíthettük egymást.

Jó egy évvel a szülés után felkerestem orvosomat. Telve voltam reménységgel. Azonban ő így szólt: Nem, még várnia kell! Aznap este keservesen sírtam. - Bizonyára haragszol rám, - 'mondtam férjemnek. - Semmit sem kapsz feleségedtől - mint a többi férjek.

r /- Éppen azért éppúgy szeretlek most is, mint azelőtt. Általam vesztetted el egészségedet, gyermekünkért, a mi fiúcskánkért. Fajankó lennék, ha emiatt szenvedni engednélek téged! Talán nem elég gazdag és szép a mi életünk gyermekünkkel?- Végre, három évvel a szülés után kifejezte az orvos megelégedését. Egy évre rá megszületett második gyermekünk. Ezt Ön is jól tudja. Utána megint úgy volt minden, mint először. És most várjuk a harmadik gyermeket...

A kisfiú karácsony estéjén érkezett meg. Most is nagyon nehezen ment, de sikerült. Amint az anya kezében tartotta a fiúcskát, így szólt férjéhez: Ferenc, négy év múlva a kislánynak is meg kell érkeznie. Benne támogatást nyerünk majd öreg napjainkra.- Igen, kedvesem, kivárjuk őt is. Csak legyél megint egészséges és erős.

Erre így szólt az orvos: Nem tudom, mi nagyszerűbb, az Ön ön