A Szív, 1965 (51. évfolyam, 3-12. szám)
1965-05-01 / 5. szám
26 sen a kollégium szót értelmezni. A zsinat evvel is biztosítani akarta, hogy tanításának a pápai primátusról szóló dogmával ellentétes értelmezést ne adhassanak. A zsinat hivatalos magyarázatában leszögezi, hogy a kollégium fogalmát nem lehet jogi értelemben fölfogni. Az sem következik a szövegből, hogy a püspökök az apostolok rendkívüli karizmáinak is birtokosai volnának. A püspökök kollégiumának valaki az által lesz a tagjává, hogy egyrészt fölszentelik püspökké, másrészt kommuniőba lép a püspöki kollégium fejével, a pápával és a kollégium többi tagjával, a püspökökkel. A püspökszentelésben a főpásztori szent hivatalt kapja meg az új püspök, de nem a püspöki hatalmat, mert ez a hivatal tényleges gyakorlását jelenti. Ez utóbbihoz a kánoni misszió, azaz a pápai kinevezés szükséges. Nem lehet a püspökök kollégiumáról beszélni, ha annak nincs feje. Nem lehet azt mondani, hogy az Egyházban a pápa is, meg a püspökök kollégiuma is birtokolja a lelki hatalom teljességét. Ezt a pápa birtokolja és a pápa fősége alatt a püspökök kollégiuma. A pápa, mint a kollégium feje, olyan hatalommal is rendelkezik, amellyel a kollégium nem rendelkezhet. Pl. a pápának van joga ahhoz, hogy a kollégiumot összehívja, annak munkáját irányítsa, számára előírásokat szabjon. így a pápára tartozik annak meghatározása is, hogy mikor és mennyiben támogassák őt a püspökök a világegyház kormányzásában. A pápa a lelki hatalom tejlességét bármikor szabad tetszése szerint gyakorolhatja. A püspöki kollégium bár állandóan létezik, mint kollégium nem működik állandóan. Nem is hozhat semmi határozatot fejének, a pápának a jóváhagyása nélkül. Ami a püspökök kánoni misszióját illeti, a zsinat nemcsak a pápa kinevezését tekinti kánoni missziónak. Történhet ez a misszió aszentszék által jóváhagyott szokások szerint, vagy akár a szentszéktől hozottrendelkezések alapján. Pl. a keleti egyházakban e püspököt és a pátriárkát választják, a szentszék a választást megerős íti. Az egyes püspököknek csak saját egyházmegyéjük kormányzására van joguk, nincs hatalmuk sem más egyházmegye, sem az egész egyház felett. De az evangélium terjesztésének a feladata a püspökök kollégiumának a vállán nyugszik. Tehát minden püspöknek, ameny- nyire csak saját egyházmegyéjének a kormányzása engedi, a világegyház gondját is viselnie kell. A püspökök egyénileg hit és erkölcs dolgában nem tévedhetetlenek, mint tévedhetetlen a pápa, de amikor Péter utódjának a fősége alatt hit és erkölcs dolgában megnyilatkoznak, nem tévedhetnek.
