A Szív, 1965 (51. évfolyam, 3-12. szám)

1965-05-01 / 5. szám

5

JANIS BABSON

VÉGRENDELETE

A tízéves JANIS BABSON megértette, hogyan kell szenvedni, megmutatta nekünk, hogyan kell meghalni.

JANIS BABSON csinos kislány volt, nagy barna szemekkel, vonzó, megnyerő mosolygással. Szép szemeit egyszer odaígérte a vakoknak; fiatal, tiszta életét pedig a jó Istennek. Ekkor még nem sejtette, hogy áldozata milyen hamar elfogadást nyer. Tízéves múlt csak, amikor megtudta, hogy rövidesen meg fog halni fehérvérűségben. Erre ő lesütötte szemeit és csak ennyit mondott; - Jól van, nem bánom, ha eztkívánja tőlem a jó Isten. De azért én imádkozni fogok egy csodáért!

A jó Isten azonban úgy akarta, hogy Janis meghaljon. Szüleinek nemsokára be kellett váltani az évekkel előbb tett ígéretet. - Édesapám, kérte Janis, - ha én meghalok, ajándékozd szemeimet az "Eye Bank"-nak. (Ez az intézmény gondoskodik arról, hogy a fölajánlott szaruhártyák átültetésével visszaadja a vakoknak szemevilágát.)

Kétnapmúlva, 1961. május 12-én Janis szüleinek karjai között halt meg. Még aznap éjjel szemeinek szaruhártyáját repülővel vitték To-