A Szív, 1964 (50. évfolyam, 1-12. szám)
1964-03-01 / 3. szám
27 P. Orbán Miklós S.J., Róma A II. VATIKAN ZSIAAT- /. rész I. A zsinat második ülésszakának mérlege. November utolsó napjaiban különös hírek kaptak lábra az örök városban. A bel- és külföldi sajtó is találgatta, hogy mi lesz a zsinat további sorsa. Egyesek arról is értesültek, hogy a zsinat második ülésszakát hároméves szünet követi, mások arról beszéltek, hogy lényegesen meggyorsítják munkájának ütemét és így tavaszra várható a harmadik ülésszak megnyitása. A Vatikán dolgozói közül is egyesek számítgatták, hogy meddig tart majd a zsinati terem lebontása, hiszen semmi szükség sem lesz a Szent Péter bazilika főhajóját betöltő és minden pápai szertartást, ünnepséget zavaró emelvényekre, ha a pápa a zsinatot egészen új vágányra tereli; ha otthon dolgoztatja az egyes országok püspökeit - püspöki karban, ahol van vagy azonkívül ahol nincs. Ez a feltevés jól értesültségében már zsinati csúcs- találkozóvá akarta egyszerűsíteni a problémát és hitt is abban, hogy az otthon elvégzett munka után az egyes országok püspökei majd elküldik Rómába képviselőiket és ezek - mintegy 300 prelátus a világ minden részéből - gyorsan és határozottan tető alá hozzák majd a legnehezebb javaslatokat is. E két szélsőséges vélemény között elég sovány valószínűséget mutatott az a feltételezés, hogy a zsinat megtartja eddigi munkaütemét, a pápa nem gyorsítja, nem is lassítja azt, hanem jövő őszre összehívja újra a főpásztorokat amint tette elődje XIII. János az első ülésszak után. Hat nappal a második ülésszak bezárása előtt a zsinat 78. munkaülésén aztán Felici c. érsek, a zsinat főtitkára közölte az atyákkal, hogy a harmadik ülésszak a jövő évben szeptember közepétől november közepéig fog tartani. Nem véletlenül kezdtük összefoglalásunkat az említett találgatásokkal. Mert VI. Pál pápa is, amikor dec. 4-én a zsinatot nyilvános ülésben bezárta, klasszikus szép latin beszédében burkoltan éreztette, hogy a zsinat egyik eredménye éspedig első eredménye éppen az, hogy munkája nem feneklett meg, sőt eredményeket mutat. A szentatya záróbeszédében messzemenő elismeréssel emlékezett meg a
