A Szív, 1964 (50. évfolyam, 1-12. szám)
1964-03-01 / 3. szám
28 zsinat második ülésszakának a munkájáról, örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a zsinati atyák oly nagy számban és oly nagy lelkesedéssel voltak jelen a munkaüléseken, kapcsolódtak a vitába. Csakugyanmegérdemelték a világegyház püspökei ezt a dicséretet. Hogy mennyire fárasztó a zsinat, ezt csak az tudja, aki közelről megtapasztalhatta. Az első ülésszakban az atyák 36 munkaülésen kezdték meg a javaslatok olvasását. A második ülésszak heteiben összesen 43 kongregatio generalis volt. Az első ülésszak minden eseményében az újdonság varázsával bírt, a második ülésszakot inkább a fárasztó munkával jellemezhetjük. Kilenc héten át két nap kivételével mindennap négy órát hallgatni a Szent Péter bazilikában a javaslatok bírálatát, minden délután teljes figyelemmel tanulmányozni a nyomtatásban kézhez kapott újabb javaslatokat illetőleg az első olvasásban letárgyalt javaslatok módosításait, tárgyalni a zsinati teológusokkal nem egyszer igen finomerezetü hittudományi problémákról és a megfeszített szellemi munka mellett még hetente kétszer háromszor megjelenni ilyen vagy olyan templomi ünnepségen, követségi fogadáson, nos ez nem kis munka különösen azoknak nem az, akik mint a püspökök legtöbbje életéveiknek magas számát rokkant egészséggel viselik. Egy-egy munkaülésen átlagosan 14 zsinati atya szólalt föl, így a második ülésszak napjaiban a zsinaton lévő prelátu- soknak mintegy 600 olyan beszédet kellett meghallgatniok, amelyeknek szerzője éppen azért, mert csak 10 perc állott rendelkezésére, tacitusi tömörséggel igyekezett gondolatait összesűríteni. Kétségtelen, hogy a második ülésszak elején bevezetett több újítás megkönnyítette a zsinat munkáját. Az első ülésszakon még a népes elnöki bizottság vezette a munkát. A második ülésszakon a zsinat munkájának az irányítása a 4 moderator bíborosból álló csúcselnökségre volt bízva. Amikor VI. Pál pápa az ősz elején ebbe a csúcselnökségbe az első ülésszak napjaiban kifejezetten a reformtörekvések mellettkiállóbíborosokközüla4 legtekintélyesebbet Döpfner müncheni érseket, a bíborosi kollégium egyik benjaminját, Suenens mechelni érseket, a zsinat egyik legmélyebben szántó elméjét, Ler- caro bolognai érseket az olasz püspöki kar leghaladóbb egyéniségét és Agagianian volt pátriárchát a keleti egyház problémáit ismerő örmény de különben kora ifjúságától Rómában nevelkedett pre- látust hívta meg, mindenki megértette, hogy az új pápa igazi bemutatkozása ez a határozott intézkedés volt. A második ülésszak elején életbe léptetett újítás volt az egyes témákkal kapcsolatos viták bezárásának a lehetősége. A soron elnök
