A Szív, 1964 (50. évfolyam, 1-12. szám)

1964-11-01 / 11. szám

ó

államférfit, orvost és nevelőt.

így állnakelő az emberiség legnemesebb példányai. Emberek, akik kezességet tudnak'vállalni a világért. Az emberi közösség és a művelődés jövőjét abból lehet megítélni, hogy van-e elég ilyen ember, és hogy befolyáshoz jutnak-e.

I

Rz elszakadás válsága

E kort ismét egy válság követi. A krízis az öregedéssel függ össze, az elszakadás folyamata lesz benne nyilvánvaló. Innen fejezetünk címe.

Az előző pontban gazdag értékektől átitatott emberképét rajzoltuk meg. Azért tudott ez az ember tartós eredményeket elérni, mert helyes kiindulópontokon vetette be erőit, működése megmaradt a valóság helyes összefüggéseiben és a pillanatnyi sikerektől függetlenítette magát. Ahogy alkotása, éppen úgy személyisége is túlemelkedett önmaga határain; az érzület elszántsága és a valóságközelség tették őt felemelkedett emberré. így lett élete gazdagabb és teljesebb.

Most azonban új tapasztalatok jelentkeznek. Az életív lefelé hajlik és a vég tudata betör e lélekbe.

Titokzatos valóság a kezdet és a vég. Az élet kezdete, a születés és a gyermekkor - minderről már beszéltünk - nem azt jelenti, hogy az élet kiindul egy pontból, és ezt a pontot maga mögött hagyja. Az élet kiindulópontja valamiként együtt mozog az élettel. Születés és gyermekkor az emberi valóság élő eleme marad. Hasonló ehhez az emberi történelem; a kezdet mindvégig jelen marad a teremtési mítoszok és az ősök tiszteletének formájában.

Ez a tény fordított értelemben is áll, a vég visszahat a kezdetig. Az első ütemek meghatározzák az egész dallam hangnemét. Viszont minden a dallam végső kicsengésére irányul, s így a vég mindenütt hat. Az élet nem részekből egymásba illesztett valóság, hanem egy egész, amelyben- paradoxon módon kifejezve - mindenegyes ponton az egész jelen van.

Az élet befejezését, a halált, az életív minden pontján a vég felé mozgótörténés minden szakaszán megtaláljuk. Természetesen a különböző életszakaszokban különböző módon érezteti hatását a halál jelenléte... A gyermek csak keveset tud róla. Minden valószínűség szerint csak közvetve jelenik meg tudatában, például az életszomjú