A Szív, 1964 (50. évfolyam, 1-12. szám)
1964-10-01 / 10. szám
28 kasz dialektikája alkotja. Egy bizonyos életkor jelentőségét az adja meg (és az teszi külön életszakasszá), hogy milyen hangsúlyhoz jut az életfolyamat egészében. Ez az életszakasz a húszas évek végétől a negyvenes évek közepéig tarthat... Természetesen ezek nem szilárd határok. Egyes részletelemek már előbb is megjelenhetnek az egzisztenciában, mások pedig később kezdenek el hatni, vagy pedig csak egy későbbi életkorban szűnnek meg. Az ember erőinek teljes birtokában van ebben a korban. Ez életkort az a tudat hordozza, hogy életünk csak akkor valódi, ha összekapcsoljuk az igaz eszmét a helyesen látott valósággal, ha az emberi bizonytalanságok, nyomorúságok, bonyodalmak világos ismerete ellenére megmarad bennünk a megalkuvásnélküli érzület. Élettani szempontból meglassul most az ifjúság lendülete, de ugyanakkor egy új mélység és határozottság alakul ki. A szellemi és vitális teremtőerő még közvetlenül buzog bennünk. Az ember hajlandó terheket magára venni, munkát vállalni, erőt és időt szánni az alkotásra. Nem takarékoskodik erejével. Ekkor áll be a válság; egyre világosabban megérezzük erőink határát. Elérkezünk egy pontra, amikora munka, a küzdelem, a felelősség már "túl sok.A munkateher felhalmozódik. A követelmények egyre fokozódnak. Az egyes feladatok mögött mindig újabbak bukkannak fel és az egésznek nincsen vége... Gondoljunk csak arra, hogy mit jelent az otthont igazán rendben tartani, a család jólétéről gondoskodni, a hivatásnak eleget tenni, egy üzemet vezetni, hivatalos feladatokat ellátni. Mindezekben a személyek,, a dolgok-és az erők komplikált rendjeivel kell számolni. Állandóan feszültségek, nehézségek és ellenállások jelentkeznek. A dolgok állandóan kicsúsznak a kezünk közül. Minden elemnek megvan a maga sajátos, természetes vagy személyi célirányultsága. Az egészet csak egy állandóan megújuló erőfeszítés, figyelem, okosság, önzetlenség és lemondás tarthatja össze. A dolgok komplikáltsága lassanként tudatossá válik bennünk. Az előbb még az erőkészlet, a kezdeményezés és az ötletgazdaság érzése uralkodott az emberen. Most feltör a lélekben a határérzés. Megtapasztalja, hogy mi a fáradtság, túl sok lesz lassan minden; jólesne a pihenés. Az ember lassan elkezd a tőkéből fogyasztani - kü-
