A Szív, 1964 (50. évfolyam, 1-12. szám)

1964-01-01 / 1-2. szám

1

letett jólétet, só't pazarlást botrányosan a nyilvánosság elé viszi:

"A szegény emberrel egy bölcsőben ringott az életbölcsesség. Az már tudja, hogy mindig így volt, mindig így lesz ez a földi élet. - Egyetlen egy dolog van, ami miatt összecsikordul a foga és ökölbe szorult keze zúzni szeretne. A gazdagok szívtelensége. Az a gyalázatos hivalkodás, amellyel ma az ö büdös rongyai mellett illatos selymekben tudnak és mernek tündökölve tovasuhanni. Az a képmutató sopánkodás, mellyel a fojtogató drágaságról beszélnek, ugyanakkor százezreket ölve a régi egyszerűbb helyett új, ragyogó bútorokba, ékszerekbe, szőnyegekbe. Az a mérhetetlen buta gőg, mellyel mint egyesegyedül nekik járót, mint munkájukkal függetlenül szerzettet zsebelik be mindazt,amit nekik a jó Isten mint áldást adott egészségben, országos rendben, esőben, napsugárban. - Imádkoznom kell és keményen fognom a tollat, hogy átokra ne kanyarodjanak a betűim, mikor a becsületes, szegény emberek nyomorával szemben a gazgadok hivalkodó, képmutató, elbizakodott szívtelenségére gondolok. - A világ reng a lábuk alatt és ők még most sem eszmélnek."

E kemény szavak után még súlyosabb figyelmeztetés jön, hogy ne akeserves időkben mohón, máról-holnapra valósítsák, meg a törtetők régi álmaikat vagyonról és társadalmi emelkedésről. Súlyos gazdasági állapotok között minden józan embernek meg kell értenie, hogy a társadalom egységes szellemének biztosítása az első. E cél pedig megköveteli a mérsékletet és a nemes együttérzést a szegényekkel.

A turáni lázzal is megismerkedünk. A fordulat ezt a furcsa elképzelést is felszínre vetette.

"Turáni láznak nevezzük itt már most azt a sajátságos törekvést a tanultabb magyar rétegben, amely törekvés cél ja volna rokonainkban az atyafiság tudatát felkelteni és aztán velük egy hatalmas, 400-500 milliós táborrá egyesülni. Egy olyan népszövetséggé, mely gazdasági téren s a műveltség minden ágában fittyet hányhat a világ többi népeinek, főképp a mostani győzőknek> fegyverrel pedig, ha éppen akarja, egyszerűen lesöpörheti a földet. - Láznak nevezzük a magyar művelt réteg egy töredékének e törekvését. Betegségnek. Miért? Mert éppen az hiányzik belőle, ami komollyá tehetné az egész dolgot: hiányzik belőle a rokonaink megtérítésének szándéka, a Kelet megkeresztelésére irányuló akarat, amiről A SZÍV már egyszer írt. • Turáni láz. Magyar szalmaláng. Felfújni valamit, ahogy hevületünkben el képzeltük. A düh, szégyen, elkeseredés, bosszúvágy sarkalta képzelet kiszínezte a tudomá44